Van-e a Föld „Egy” vagy „Három” holdja?

Sok bolygón van egy hold, amely körülötte kering. A Jupiternek a legismertebb holdja van 79-ben, míg a Mercurynak és a Vénusznak nincs holdja. A hold egy csillagászati ​​objektum, amely egy másik testet kering a naprendszerben, egy bolygón vagy egy kisebb bolygón. A Föld esetében csak egy ismert hold van, amit egyszerűen a „The Moon” -nak neveznek. Azonban legalább fél évszázadon át spekuláció történt, hogy két másik hold is lehet a földön keringő.

Háttér

Az összes spekuláció 1846-ban kezdődött, amikor Frédéric Petit, egy francia csillagász, azt állította, hogy látott egy második holdat, amely a földön kering. Azonban a csillagászai társai gyorsan elvetették az objektumról szóló elméleteit. Évekkel később, Dr. Georg Waltemath bejelentette, hogy felfedezte a földet keringő holdak rendszerét is. Elmondása szerint a kutatást egy olyan elmélet ihlette, hogy az ismert hold pályáját valami befolyásolta. Csakúgy, mint az első állítás, Georg-t elutasították a támogató tudományos adatok hiánya miatt. Az ő problémáinak összetételéhez tévesen azt jósolta, hogy a hold 1898 februárjában jelenik meg.

A fenti két eset egyszerűen a múltban mutat be néhány fontosabb követelést. A történelem folyamán azonban más tudósoktól más hasonló állítások is voltak. A modern időkben ezek az állítások olyan csillagászokból származnak, mint Walter Gornold (1918) és John Bargby (az 1960-as évek).

A Modern Take

A modern tudomány egyetért azzal, hogy a földön keringő kis testek is vannak, bár átmenetileg. Ilyen objektum például a 2006 RH120 nevű objektum, amely - ahogy azt a név is sugallja - 2006 és 2007 között a Földön keringett. Az elméletet Martin Jutzi és Erik Asphaug bolygói tudósok javasolják. Az elmélet szerint lehetséges, hogy a földnek négy holdja volt egy második holdja. Továbbá az elmélet azt állítja, hogy a hold hatással volt az aktuális holdra, ami a jelenlegi hold méretének növekedéséhez vezetett a kialakulása során. Úgy gondolják, hogy a hold körülbelül 4, 63 milliárd éves.

A Föld rejtett holdjai

Tavaly, 2018-ban, még néhány kinyilatkoztatás adódott, amelyek még nagyobb hitelt adhatnak a korábbi csillagászok korábbi állításainak. Az L4 és az L5 pontokban két földfelszínen keringő porfelhő megerősödött. A megerősítést a magyar csillagászok készítették, akiknek sikerült 250 000 mérföld távolságra eljutni a felhőkről. A föld és a hold távolsága nagyjából azonos.

Minden felhő körülbelül kilencszer olyan széles, mint a föld. Míg a felhők hatalmasak, a részecskék, amelyekből felépülnek, egy mikrométer szélesek. A magyarok elmondták, hogy a tárgyak elhagyták a körülötte lévő sötétség miatt. Ezenkívül a részecskék csak enyhén tükrözik a fényt. Ezért a „rejtett holdak” nevet kapták, noha valójában nem holdak, esetleg holdak voltak a múltban, de jelenleg csak egy hold van.