Mi az óceánsav?

Az óceán savasodása az óceánvíz pH-jának csökkentése egy bizonyos idő alatt. Az elsődleges ok a légköri szén-dioxid oldódása a tengerben. A savasodás a víz kémiai tulajdonságainak megváltozásához vezet, így az ökoszisztéma veszélyes a növény- és állatvilágára. Ha a szén-dioxidot a környezetbe engedik, az óceán az összeg körülbelül 30% -át teszi ki. Egy idő után az óceán szintje emelkedni kezd, és a biológiai sokféleség elvész. A savas víz hatása hasonló, mint a szódavíz öntözéséhez vagy itatásához. A nap végén az óceáni savasodás veszélyt jelent az egész bolygón. Ne feledje, hogy a szervezet lebontása az élelmiszerlánc alján káros hatással van a legfelső táplálókra, például az emberekre.

5. Óceáni savanyítás: Rövid áttekintés

Az ipari forradalom óta, amely több mint 200 évvel ezelőtt kezdődött, a légköri szén-dioxid koncentrációja jelentősen nőtt. Ez elsősorban az ember által minden nap használt fosszilis tüzelőanyagok égésének, valamint a földhasználat változásának köszönhető. Az erdőirtás veszélyes ütemben növekszik, az óceánok maradnak az egyetlen ökoszisztéma, amely akár 30% -kal képes felszabadítani a felszabaduló szén-dioxidot. Amikor a bolygó minden civilizáció és urbanizáció előtt zöld volt, a fák elnyelték a kibocsátott CO2-t, és biztonságos szinten tartották. Ma már nem ez a helyzet. Amikor az óceán elnyeli, a CO2 kémiai reakciókat hoz létre, amelyek megváltoztatják a víz ionegyensúlyát. A hidrogénionok növelik a tengervíz savanyúságát, miközben a karbonát ionok csökkennek. Ezek az óceáni kémiai változások sokrétű hatást gyakorolnak a nem-meszesedő és nyálkásító szervezetekre is. A kalcifizáló szervezet esetében a kalcium-karbonát-kagylók szintetizálása keményebbé válik, míg a nem kalcifikáló szervezetek túlélési ösztöne csökken.

4. Mi okozza az óceáni savanyítást (kémiai folyamat)?

Az óceáni savasodás számos kémiai folyamatot tartalmaz. A szén-dioxid (CO 2 ) vízben (H 2 O) oldódik, így szénsav (H 2CO 3 ) keletkezik. A szénsav gyenge sav, amely elválasztja a hidrogénionokat (H +) és a hidrogén-karbonát ionokat (HCO 3 -1), és a hidrogénionok a vízben lévő karbonátionokkal (CO 3 -2) egyesülnek. A tengeri csontvázakkal és kagylóval készült sok lények a karbonátionokra támaszkodnak, hogy kagylóikat és csontvázaikat építsék. Átlagosan a tengervíz pH-értéke 8, 2-ről 8, 1-re csökkent, ami körülbelül 30% -os pH-skála-növekedés. Az ipari forradalom az egész világon az óceán savasodásának elsődleges oka. Az ipari folyamatok a légköri szén-dioxid nagy részét szabadítják fel. Egyéb okok a fosszilis tüzelőanyagok égése, a földhasználat változása, a felszíni lefolyások, a szennyezés, az ipari és a háztartási szennyvizek víztestekbe történő elszállítása, a biogáz termelésváltozása és az erdőirtás. Mindezek az emberi tevékenységek hozzájárulnak a CO 2 koncentrációjának növeléséhez a légkörben.

3. Hogyan befolyásolják tevékenységeink az óceáni savanyítást?

A légköri szén-dioxid beáramlásának két fő forrása van, nevezetesen a tüzelőanyag-kibocsátás és az erdőirtás. A fosszilis tüzelőanyag-kibocsátás az autókból, repülőgépekből, gyárakból és erőművekből származó gázok, például az olaj, a szén vagy a gáz. Az ipari forradalom egyre nagyobb szükségletre tett szert ezekre a fosszilis tüzelőanyagokra, és fogyasztásunk és az üzemanyag túlzott támaszkodása óceáni savanyodáshoz vezetett. Ezzel szemben az erdőirtásnak két tényezője van. Amikor erdőket égetünk el, hogy teret teremtsünk a mezőgazdaság számára, és kiterjesszük az urbanizációt, nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsátunk ki egy már kényes környezetbe. A fák levágása esetén kevesebb CO 2 -elnyelő rendszer van, mivel az erdők és a növényi élet egésze szén-dioxid-süllyed, mert a zöld növényeknek szén-dioxidra van szükségük a fotoszintézishez. Általánosságban elmondható, hogy amikor erdőket tisztítunk, nemcsak a légköri CO 2 mennyiségét növeljük, hanem elpusztítjuk az abszorpciót segítő rendszereket is.

2. Az óceán savasodásának hatása a tengeri életre

A tenger és az óceán vízének megnövekedett savassága megakadályozza a tengeri élőlényeket, mint például a kagyló, az exoskeletonok és a zátonyok építéséhez szükséges karbonát ionok puhatestűit és koralljait. Továbbá, az óceán savasodása rontja azokat a struktúrákat, amelyekben a meszesítő szervezetek már elkészültek. Csökkentett kalcifikáció veszélyezteti e szervezetek alkalmasságát. A nem zsírtalanító szervezetek esetében a magas savasság csökkenti az érzékeiket, és így a túlélési ösztönöket. Ennek eredményeképpen ezek a fajok, amelyek másokon zsákmányolnak, vagy kikerülnek a károsodásukról, a megnövekedett képességükön, hogy észleljék a környezet kis változásait, már nem képesek táplálni. Így csökken a növekedés és a szaporodás fejlődése. A savasodás végül az összes tengeri életre hatással lesz, és végül is befolyásolja az élelmiszerláncunkat. A Pteropods-ban megfigyelték a csendes tengeri csigákat, amelyek a csendes-óceáni lazacok létfontosságú élelmiszerforrásai. A savasodás megváltoztatja a tápanyagok, elemek és vegyületek ciklusát az óceánokban, és a versenyelőnyt a fajok között eltolja, és ezáltal megváltoztatja az ökoszisztémát és torzítja az élelmiszerhálót.

1. Hogyan kezelhető az óceáni savanylás?

A szén-dioxid levegőszennyezés az óceáni savasodás elsődleges oka. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a legjobb stratégia az óceáni savasodás kezelésére. A felszíni lefolyások csökkentése, a szennyezés és a víztestekbe kibocsátott ipari hulladék csökkentése szintén segít a vízsavasság hatásának kezelésében. A part menti kiterjedt együttműködés a világ minden táján segíthet olyan intézkedések és gyakorlatok kialakításában, amelyek megakadályozzák a víztestek szabadságát az emberi tevékenységektől, amelyek a szén-dioxid megnövekedéséhez vezetnek a légkörben. Az óceáni savasodás tudományos kutatása és az enyhítés módja még folyamatban van. Ezeknek a tanulmányoknak a támogatása jelentősen hozzájárul majd az éghajlatváltozás gonosz ikerproblémájának megoldásához és valószínűleg az ellenőrzéséhez.