Tanzánia mérgező tava

Hol van a Natron-tó?

A Natron-tó Észak-Tanzánia Arusha régiójában található. A Natron egy szódavíz és sós víz tó, amely nagyon közel van a kenyai határhoz a Gregory Riftben, amely a kelet-afrikai Rift keleti része.

Elsősorban a tavat táplálja az Ewaso Ng'iro folyó, amely Kenya központi régiójából és ásványi anyagokban gazdag forrásokból származik. A folyó maga nem olyan nagy, és nem is mély. A folyó mélysége kevesebb, mint 10 méter, szélességétől függően változó szélességű.

Maga a Natron szélessége 22 km, hossza 57 km. A tó környéke nem kap sok csapadékot, és szabálytalan szezonális esőzések gyakori előfordulása. Ha az eső jön, tipikusan május és december között átlagosan körülbelül 800 milliméter évente, és a felháborító nap gyakran növeli a 104 ° Fahrenheit fölötti hőmérsékletet.

Miért tekinthető a Natron-tó „mérgező tónak”?

A tó méregét a magas hőmérséklet okozza, ami egyébként az, hogy miért nevezik a tó Natronnak. A magas hőmérséklet a víz magas párolgási szintjét okozza. Ennek eredményeként egy Natron nevű anyag marad hátra. Natron tudományos neve nátrium-karbonát-dekahidrát. Egy másik maradék maradt a nátrium-szeszkvikarbonát dehidrát, amely más néven trona. Ezek a két anyag nagyon alaposak, és a tó pH-ját több mint 12-re emelik. Mintha ez nem lenne elegendő, a tó alapja erősen lúgos trachit vulkáni anyagból áll, amely magas nátrium-szintet tartalmaz. Mindezek az anyagok a pleisztocén idők óta ott voltak. A láva jelentős karbonátszintje és a magnézium és a kalcium viszonylag alacsony szintje lehetővé tette a lúgos sóoldat kialakulását.

A fauna (állatok) többsége nem tudja elviselni, sokkal kevésbé túlélni a víz magas hőmérsékletét vagy sótartalmát. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek állatok. Néhány gerinctelen és madár él a tó körül. Néhány hal túlélheti a tó szélét, ahol kevésbé sóoldat van. A környező terület az egyetlen rendszeres tenyésztési alap a kisebb flamingók számára, akik Kelet-Afrikában „veszélyeztetettnek” minősülnek.

Melyik állat élhet a Natron-tóban?

A tó színe olyan területekre jellemző, ahol magas a párolgási sebesség. Ennek eredményeként a száraz évszak alatt a sótartalom emelkedése és a sószerető szervezetek elkezdnek virágozni. Az ilyen körülmények között virágzó ilyen szervezetek közé tartozik a cianobaktériumok bizonyos fajtái, amelyek az élelmiszereket és a tápanyagokat fotoszintézis útján állítják elő, ahogy más növények általában. A cianobaktériumok vöröses pigmentet tartalmaznak a fotoszintézisért. Ez a pigment az a felelős, hogy a tó közepét mélyen piros színűvé tegye, míg a sekélyebb részek narancssárgaek. Vannak más mikroorganizmusok is, amelyek a tó kéregén élnek, amelyek szintén piros és narancssárga színt adnak.