Mely országok határoló Pápua Új-Guinea?

Pápua Új-Guinea a világ egyedülálló nemzetei közé tartozik a határokon belüli jelentős kulturális sokszínűség miatt. Az ország Óceániában mintegy 178 700 négyzetkilométernyi területet ölel fel, és több szigetből, valamint Új-Guinea szigetén található földterületből áll. A régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy Pápua Új-Guinea több mint 40 000 éve otthont ad a közösségeknek. A nemzet hosszú története ellenére a határ alakját jelentősen befolyásolta az 1884. évi események. 1884-től 1975-ig Pápua Új-Guinea három különböző külföldi hatalom irányítása alatt állt. Napjainkban Pápua Új-Guinea szárazföldi határa körülbelül 512 mérföld. Az ország csak egy másik országgal, Indonéziával osztja meg szárazföldi határait. Az ország osztozik a tengeri határaival Ausztráliával és Indonéziával is.

Pápua Új-Guinea határainak fejlesztése

Az ország határait a 19. században kezdték meg, amikor az ország egy része a németek irányítása alatt állt, a másik pedig a britek irányítása alatt állt. Németország ellenőrzése a területről 1884-től egészen addig tartott, amikor az első világháború kitört, amikor az ausztrálok átvették a területüket. A háború után a Nemzetek Szövetsége kijelentette, hogy a németek elhatározták a mandátumterületet, és Ausztráliát választottak az adminisztrációra. 1905-ben az Egyesült Királyság kormánya egy parlamenti aktus útján átadta területét az ausztrál kormánynak. Annak ellenére, hogy mindkét szakasz Ausztrál uralom alatt állt, másként adták be őket. A két különálló szakaszt hivatalosan egyesítették az első világháború után, és az egységes régiót kapta meg, és Pápua és Új-Guinea területeként ismerték.

A szárazföldi határ Indonéziával

A két országot elválasztó 512 mérföldes szárazföldi határ Pápua Új-Guinea egyetlen szárazföldi határa. A Pápua Új-Guinea és Indonézia közötti szárazföldi határt 1974-ben határozták meg. Az ausztrál kormány, aki akkoriban még Pápua Új-Guinea irányította, megtárgyalta a szerződést az indonéz kormánygal. A város pápai oldalán több város is található, amelyek közül a legismertebb a Kiunga, a Morehead, a Green River és az Amanab. A Pápua oldalán több folyó folyik, mint például a Sepik-folyó és a Fly-folyó. A Murray-tó szintén a határhoz közel van a Pápua oldalán.

A határ alakja

A Pápua Új-Guinea és Indonézia közötti határ a világ egyik legjellemzőbb formája. Ez viszonylag egyenes a legtöbb szakaszon, kivéve egy részét, amely Indonéziába görbül, és amely a Fly River utat követi. A hajlítás előtt a határ ugyanolyan utat követ, mint a 141-es meridián, de a kanyar után a meridiánjától keletre 1, 3 mérföldre halad. Az ilyen jellegű határ kialakulásának oka elsősorban a 19. századból származik, különösen 1893-ban. Ebben az időszakban az ország déli régióját a tartós vadászat miatt bizonytalannak tekintették. A britek megállapodtak a határ alakjáról, hogy lehetővé tegyék számukra, hogy hatékonyan járhassanak a területre anélkül, hogy rendszeresen át kellene mennie Indonézia területére. Egy másik tényező, amely hozzájárult a határ megkülönböztetéséhez, a brit aranybányászok jelenléte volt. A határ cipője lehetővé tette, hogy az aranyásók belföldre utazzanak az arany keresésekor.

Kapcsolat Pápua Új-Guineával

Közelségük miatt a Pápua Új-Guinea közötti kapcsolatok több éven át visszatérnek. A formális határok kialakítása előtt az egyének rendszeresen átléptek az egyik régióból a másikba. A Pápua Új-Guinea egyik vezető szakértője szerint Suryadinata Leo, Pápua Új-Guinea és Indonézia számos határvitában vett részt, 1979-ben pedig szerződést írtak alá a konfliktus megoldására. Pápua Új-Guinea és Indonézia kormányai 1986-ban aláírtak egy szerződést, az Együttműködési Szerződést, a kölcsönös tiszteletet és a barátságot, amelyben megállapodtak abban, hogy békésen megoldják a felmerülő vitákat.

A menekültválság

Indonézia és Pápua Új-Guinea között az egyik legjelentősebb kérdés az Indonéziából Pápua Új-Guineába irányuló menekültek folyamatos áramlása. A menekültválságot az indonéz kormány és a szabad Papua-mozgalom között fennálló hosszú vita okozza. A Le Monde Diplomatique-ban megjelent cikk szerint 2013-ban több mint 13 000 pápai indonéz menekült át a határon Pápua Új-Guineába, és menekültként élt. A menekültválság megdöntött diplomáciai kapcsolatokat Pápua Új-Guinea és Indonézia között.

Tengeri határ Ausztráliával

Ausztrália és Pápua Új-Guinea megosztja a korall-tengeren található tengeri határokat. Az Ausztrália és Pápua Új-Guinea közötti tengeri határt az 1978-ban aláírt szerződés határozta meg. Pápua Új-Guinea a legközelebb áll Ausztráliához, és a közelség és a közös történelem miatt egyedülállóan szoros kapcsolatban áll.

A kapcsolat Ausztráliával

Ausztrália és Pápua Új-Guinea közötti kapcsolatok abban az időszakban nyúlnak vissza, amikor a nemzet Ausztráliában volt. Ausztrália jelentős hatást gyakorolt ​​a Pápua Új-Guinea történetére, sőt határait is befolyásolta. Ausztrália és Pápua Új-Guinea együttműködnek bizonyos kérdésekben, mint például a kereskedelem és a gazdasági fejlődés, Ausztrália pedig segítséget nyújt Pápua Új-Guinea számára, hogy növelje gazdaságát. A két ország közötti szoros kapcsolatok ellenére Michael Somare, aki akkoriban Pápua Új-Guinea miniszterelnöke volt, tilos belépni Ausztráliába John Howard-tal, az ausztrál miniszterelnökkel való szoros kapcsolat miatt. Miután John Howard 2007-ben elvesztette az újraválasztási ajánlatát, és Kevin Ruddra cserélték, a két ország javította a két ország közötti kapcsolatot.

A Pápua Új-Guinea határának biztonsága

Pápua Új-Guinea kormánya erőteljesen fektette be a határát, különösen az indonéz oldalon tapasztalható bizonytalanság miatt. A terület terepe jelentősen segíti a kormányt a határ biztonságának megőrzésében.