Mi a nemzetközi nehézségi fok?

A folyók természetüknél fogva eltérőek és nehézségeket okoznak az evezőseknek vagy a hajóknak. Ezért fontos mérni a nehézségeik arányát. A folyami nehézségek nemzetközi skálája olyan minősítési rendszer, amely a folyóhasználók számára egy referenciaértéket biztosít. A skála Amerika Whitewater Szövetsége hozta létre, hogy értékelje a folyókat az egész világon. A skála nem keverhető össze a Nemzetközi Kenu Szövetség Bizottság által használt fehérvízmérleggel. A Nemzetközi Vízgyűjtő-fokozat nehézségi fokai a technikai nehézségeket és a folyószakaszon való navigáláshoz szükséges készségeket tükrözik. A skála fontos a különböző vízi sportok és tevékenységek számára, beleértve a raftingot, a kenuzást, a szörfözést és a víz kajakozást. A mérlegeket a világ legtöbb részén használják, különösen azokban az országokban, ahol nagy folyók vagy folyók vannak, amelyek fő tevékenységei közé tartozik a sport, a halászat és a közlekedés. A folyókat hat kategóriába sorolják, amelyeket gyakran osztálynak vagy osztálynak neveznek, majd egy számot. A mérlegek nem rögzítettek, és nem lineárisak, mivel nehéz fokozatú kettős és könnyű fokozatú hármas lehet. A fokozatok időről időre változhatnak a folyó áramlási szintjétől függően. A zuhatagok számszerű osztályokat kapnak, plusz vagy mínusz a nehézségi szint jelzésére, akár a felső, akár az alsó végén. A folyó szekciói is átfogó minősítést kaphatnak, de lehetnek olyan szelvények, amelyek az adott fokozat fölött vagy alatt vannak, mindig jellemzőként.

6. I. osztály könnyű -

Az I. osztályba tartozó ilyen kategóriát gyorsan áramló víz jellemzi, nagyon kevés riffével és kis hullámokkal. A folyók minimális akadályt mutatnak, és kisebb kockázatot jelentenek az úszók számára. Ilyen folyók például a Black River, a Carp River és a Drag River. Ebben a kategóriában az úszók kockázata könnyű, és az önmentés egyszerű.

5. II. Osztályos kezdő -

Ebben a kategóriában a második osztályú kezdő, a Rapids egyenesen előre mérsékelt nehézségek jellemzik a kis hullámok és néhány akadály. A folyó kis nehézséggel manőverezhető. Néhány kőzetek közepes méretű hullámokkal rendelkeznek, amelyek könnyen kikerülhetők a kiképzett evezősök. Az úszók alig sérülnek meg, bár a csoportos segítségnyújtás hasznos, de aligha szükséges. Ilyen például az Irvine-folyó, a Mississippi, az Ottawa-folyó és a lazac-folyó.

4. III. Osztályú közbenső termék -

A III. Osztályú köztiterméket gyors, mérsékelt, szabálytalan hullámok jellemzik, amelyeket nehéz elkerülni. Erős áramok is előfordulhatnak különösen a nagy volumenű folyókban. Ilyenek például a Head River, a Crower River és a Moore Creek

3. IV. Osztályú fejlett -

A IV. Osztályú előrehaladást intenzív, erőteljes, előre kiszámítható és a hajó pontos kezelését igénylő koszok jellemzik. Nagy és elkerülhetetlen hullámok és lyukak jellemezhetik a folyót, és szűkíthetik a folyosót is. Ilyen folyók például a Black River és a Spencer Creek.

2. V osztályú szakértő -

Az „V” osztályú haladóknak vannak olyan zűrzavarai, amelyekre hosszabb, veszélyes sziklákkal és forró eddel. Az útvonalat nehéz manőverezni, és pontos és erőteljes kenuokra lehet szükség. Példák a Crower folyó és a Petawawa folyó.

1. VI. Osztályú extrém és feltáró csapadékok -

A szélsőséges nehézségek és a kiszámíthatatlan veszélyek miatt a VI. Osztályba tartozó extrém és feltáró csapatok hordozhatatlanok. Az ebben az osztályban futó futtatások alig próbálkoznak, mert egy kis hiba katasztrofális lehet, és a mentés lehetetlen lehet. A VII. Osztály egyik példája a Zambezi folyó, Zimbabwe és Zambia határán, a Victoria vízesésen