Melyek a legnagyobb iparágak Izlandon?
Izland szigetország, amely az Atlanti-óceán északi részén mintegy 40 000 négyzet mérföldet foglal el. Az ország mintegy 359 000 lakosával Izland Európa legkevésbé lakott országa. A lakosság többsége Reykjavikban, az ország legnagyobb és fővárosában él. Izland szigete geológiailag és vulkanikusan aktív, amelynek belseje hegyek, láva mezők és gleccserek. Az izlandi főbb iparágak némelyike a turizmus, a halászat, a vízenergia-termelés, a mezőgazdaság és a gyártás.
Izland gazdaságának megértése
Izlandnak van egy kis gazdasága, amely nagy volatilitásnak van kitéve. Ezt úgy lehet leírni, mint egy vegyes gazdaságot, amely mind a kormányzati, mind a szabadkereskedelmi hatással bír. 2011-ben az ország GDP-je 12 milliárd dollár volt, de ez több mint kétszeresére nőtt 2017-re (24 milliárd dollár). 2008-tól 2010-ig Izland, mint a legtöbb ország, szembesült a pénzügyi válság időszakával, ami a GDP és a foglalkoztatási ráta csökkenéséhez vezetett. A 2010-es idegenforgalmi könyv azonban segítette ezt a helyzetet. Erőteljes növekedés után Izland gazdasága lassul. A lassú növekedés ellenére a gazdaság várhatóan tovább növekszik, mivel egyre több iparág keletkezik az országban.
Idegenforgalmi ipar
A turizmus a 2008–2010-es globális pénzügyi válságot követően jelentős szerepet játszott Izland gazdaságának újjáélesztésében. A 2010-ben indult turisztikai fellendülés a következő években folytatódott, és 2017-ben a GDP több mint 10% -át tette ki. jelentősen nőtt a gazdasági jelentősége, és az országba látogató turisták száma is nőtt, ami meghaladja a 2017-es 2 millió markot. Ez az iparág a teljes exportbevétel mintegy 42% -áért felelős (2017). Az izlandi turisták többsége (42%) érkezik nyári hónapokban (június-augusztus) a legtöbb turista Dél- és Közép-Európából. Izland leggyakrabban látogatott úticéljai közé tartozik a Fővárosi Régió, a Strokkur Geyser, a Vik, a Blue Lagoon és a Skogar. 2014 októberében az idegenforgalmi ágazat mintegy 27 000 embert foglalkoztatott.
Mezőgazdasági ipar
Évszázadokon keresztül Izland vezető iparágai a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat voltak. A 19. században az izlandiak mintegy 80% -a táplálék- és jövedelemforrásként függött a mezőgazdaságtól. Az évek során azonban folyamatosan csökkent a gazdálkodásban részt vevő emberek száma a teljes népesség 5% -ára. A számok várhatóan tovább csökkennek, mivel más iparágak, mint például a turizmus és a feldolgozóipar tovább növekszik. A szántóföld értékes természeti erőforrás Izlandon. Mivel azonban az ország terepe főként erős és hegyes, a szántóterület nagysága jelentősen korlátozott. Izland területeinek mindössze 1, 2% -a tekinthető szántóföldnek, amelynek nagy része az alföldi területekre korlátozódik. A sárgarépa, a burgonya, a káposzta, a fehérrépa, a kelkáposzta és a banán az országban termesztett élelmiszertermékek egy része. Az állattenyésztés Izlandon gyorsan növekszik, a gazdák sokféle állatot tartanak fenn, mint például kecskék, juhok és szarvasmarhák.
Halászati ipar
A halászat először Izland gazdaságának legjelentősebb része volt (jelenleg a turizmus helyébe lépett), amely 2011-ben a GDP 27% -át tette ki. A munkaügyi osztály szerint az iparág a teljes munkaerő mintegy 5% -át teszi ki 4 900 részt vesz a halászatban, és további 4 000 részt vesz a halfeldolgozásban. A becslések szerint azonban a munkaerő mintegy 25 000 vagy 20% -a függ a halászattól és a kapcsolódó ágazatoktól. A legtöbb munkahelyet a halászati felszerelést gyártó cégek vagy a tengeri termékek feldolgozásával foglalkozó vállalatok nyújtják. Fontos, hogy Izland az Északkelet-Csendes-óceán egyik legnagyobb halászati országa (Norvégia után). Az Izlandon betakarított legfontosabb halfajok a tőkehal, amelyek átlagos fogása évi 150 000 tonna.
Feldolgozó ipar
Izland növekvő feldolgozóiparral rendelkezik, amelyet főként a vízerőművek termelnek. Az egy főre jutó legnagyobb villamosenergia-termelés a világon. A bőséges villamos energia a hidroelektromos és geotermikus energiaforrások széles körű rendelkezésre állásának köszönhető. A vízenergia az ország ipari és otthoni villamosenergia-ellátásának fő forrása, és jelentős szerepet játszott a feldolgozóipar növekedésében és fejlődésében. A feldolgozóipar legnagyobb összetevői az energiaigényes iparágak, amelyek főként exporttermékeket állítanak elő. A feldolgozóipar az összes exportáru 35% -át teszi ki, ami 13% -os növekedést jelent az 1997-es 22% -ról.
Alumíniumipar
Az alumínium olvasztás Izland legnagyobb energiaigényes iparága. 2013-ban három olvasztóüzem volt az országban, amelyek évi 800 000 tonna kapacitással működtek, így Izland a világ 11. legnagyobb alumíniumtermelője. Az első üzem az 1969 óta működő Straumsvikben található Rio Tinto Alcan, melynek kapacitása évente 189 000 tonna. A másik üzemet a Century Aluminium leányvállalata Noroural üzemelteti. Egy másik üzem a Reyoarfjorour-ban található, és az Alco, az amerikai székhelyű alumíniumgyártó cég vezeti.
Szolgáltatóipar
Bár a turizmus Izland legnagyobb szolgáltatási ágazata, a bankszektor is jelentős szerepet játszik az ország gazdaságának előmozdításában. A bankszektor összeomlása a globális pénzügyi válság idején példátlan gazdasági válsághoz vezetett az országban. Az ágazatot azonban teljesen átdolgozták, és jelenleg csak három nagy bank működik. A kisebb bankokat ezek a nagyobb bankok konszolidálták vagy megszerezték. A három legnagyobb kereskedelmi bank az Arion Bank, az NBI és a Islandsbanki. Az Izlandi Értéktőzsde alapítása óta 1985-ben a részvénypiacok is jelentősen fejlődtek.
