Az EBESZ - Világszerte működő szervezetek
Az EBESZ 1975-ben jött létre az európai biztonsági és együttműködési konferencia (CSCE) után, amely Helsinkiben tartott. Az EBESZ a világ egyik vezető kormányközi biztonságorientált szervezet. A szervezet feladata a fegyverek ellenőrzése, az emberi jogok előmozdítása, a tisztességes választások és a sajtószabadság. Az EBESZ 57 résztvevő állammal rendelkezik, és ezek az államok Európában, Észak-Amerikában, Észak- és Közép-Ázsiában találhatók.
5. Alapítás
Az EBESZ létrehozása 1973-ban kezdődött a CSCE-ben a hidegháború idején. A szovjet szakszervezetek tárgyalásokat tartottak, hogy fenntarthassák a kelet-európai kommunista országok irányítását. A tárgyalásokat Helsinkiben tartották Finnországban, ahol 35 állam képviseltette magát. A tárgyalásokat három szakaszban tartották meg, amelyek közül az utolsó 1975. július 21-én került megrendezésre, és ekkor alakult ki az EBESZ a jelenlegi 35 ország megállapodásának aláírásával.
4. Tagság
Az EBESZ 57 résztvevő állammal rendelkezik három kontinensből: Európa, Ázsia és Észak-Amerika. Az országok közé tartozik Andorra, Albánia, Románia, Ausztria, Fehéroroszország, Olaszország, Bulgária, Görögország, Kanada, Horvátország és az Egyesült Királyság. Más nemzetek Dánia, Észtország, Franciaország, Finnország, Németország, Montenegró, Belgium, Grúzia, Magyarország, Szentszék, Örményország, Írország, Kirgizisztán, Kazahsztán, Liechtenstein, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Bosznia-Hercegovina, Mongólia, , Norvégia, Azerbajdzsán, Hollandia, Portugália, Lengyelország, Orosz Föderáció, Izland, Szerbia, San Marino, Szlovénia, Szlovákia, Svédország, Spanyolország, Svájc, Tádzsikisztán, Macedón Köztársaság, Türkmenisztán, Moldova, Csehország, Törökország, Monaco, Ukrajna, Egyesült Államok, Ciprus és Üzbegisztán
3. Szerkezet
A szervezet olyan struktúrákkal rendelkezik, amelyek megbízatását végrehajtják.
• Az EBESZ Parlamenti Közgyűlése 323 parlamenti képviselőből áll, akik tagjai a tagállamok földrajzi helyszíneiből állnak. Feladata a vezető választási megfigyelések, a résztvevők közötti együttműködés megerősítése és a diplomáciával kapcsolatos parlamenti viták megkezdése.
• Az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa feladata az okok és a konfliktusok felderítése, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos feszültségek megoldása.
• Az EBESZ Emberi Jogi és Demokratikus Intézete támogatást nyújt a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához.
• Az EBESZ Médiaszabadság Képviselője segít a média fejlődésének megfigyelésében, a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben és a szólásszabadság előmozdításában.
• A Békéltető és Választottbíróság egy olyan vitarendezési mechanizmus, amely segít megoldani a félközi különbségeket.
• Az EBESZ Minszk-csoport vezet a szervezet erőfeszítéseire a hegyi-karabahi konfliktus megoldására. Franciaország, az Egyesült Államok és az Orosz Föderáció vezeti ezt az intézményt.
• A szervezet működését támogató főtitkár az EBESZ titkárságát vezeti.
2. Célkitűzések
Az alábbiakban az EBESZ célkitűzései szerepelnek.
• Az EBESZ a határigazgatást az autentikus utazás, kereskedelem és az emberi jogok védelme révén biztosítja.
• Az EBESZ fegyverzet-ellenőrzést kínál a térség biztonságának megerősítése és az illegális fegyverek tulajdonjogának megakadályozása érdekében.
• Feladata a terrorizmus elleni intézkedések biztosítása.
• Az EBESZ a konfliktusmegelőzésben és az ilyen konfliktusok hosszú távú rendezésében dolgozik.
1. Jelen állam
Az EBESZ munkatársainak többsége Európában, valamint Közép-Ázsia területén tevékenykedik. A jelenlegi EBESZ-művelet Albániában a választási segítségnyújtásra, a fegyverzetellenőrzésre, a nemi bántalmazás elleni küzdelemre, az emberi jogok előmozdítására és a médiareformok ellenőrzésére irányuló kereskedelem elleni küzdelemre irányul.
Az EBESZ kritikát kapott, különösen Oroszországból, aki azt állítja, hogy a nyugati államok a szervezetet saját magánérdekeik előmozdításában használják.
