10 fontos tény az Alborán-tengerről

Az Alborán-tenger a Földközi-tenger nyugati végén található, Észak-Afrika és az Ibériai-félsziget között. Az Alborán-tenger déli részén Marokkó és Algéria határolja, északra Spanyolország és nyugatra Gibraltár. Az Alborán-tenger nyugati részén, a Gibraltár-szoroson, az Atlanti-óceánnal csatlakozik a Földközi-tengerhez, míg a keleti rész összeköti a Gata-fokot (Spanyolország) a Fegalo-fokhoz (Algéria). Az Alborán-tenger átlagos mélysége 1, 461 láb és maximális mélysége 4 920 láb.

Érdekes tények az Alborán-tengerről

1. Az Alborán partvonal körülbelül 765 mérföldre fekszik több ország felett: 355 mérföldre Spanyolországban, 335 mérföldre Marokkóban és 75 mérföldre Algériában. A három ország partvonala ellenére Spanyolország átvette az Alborán-tenger partjait Marokkóban és Algériában.

2. Az Alborán-tenger rotációs keringésben (gyre) sodródik, keleti irányba áramlik, és az Atlanti-óceánból a Földközi-tengerre vizet szállít, és mélyebb felszín alatti vizek nyugatra áramolnak, és az Atlanti-óceánba vizet vezetnek a sósabb mediterrán víz.

3. Az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közötti átmeneti övezetként az Alborán-tenger a palackozott delfinek legnagyobb populációjának ad otthont, és Európa legjelentősebb táplálékpályája. Ez a Földközi-tenger egyetlen élőhelyének élőhelye.

4. Az Alborán-tenger egyike a világ legforgalmasabb hajózási útvonalainak, mivel a Földközi-tengerbe belépő valamennyi hajónak át kell haladnia a Gibraltár-szoroson és az Alborán-tengeren, mielőtt a kikötőikbe belépne.

5. A Földközi-tenger leggazdagabb biológiai sokfélesége zónája a Rif-hegység körüli védett fajokat védi az ingadozó időjárási viszonyoktól, mivel az éghajlati viszonyok arra kényszerítették őket, hogy a Földközi-tenger medencéjében kihaltak.

6. Az Alborán-tenger a Földközi-tenger tüdejéül szolgál, mivel sokféle planktonot tartalmaz, amelynek biomassza a Földközi-tenger legnagyobb része. Az Alborán-tenger óceánográfiai jellemzői elősegítik a három tengeri növényfaj növekedését, beleértve a Posidonia oceanica-t is, amely a fő tengeri oxigénforrás.

7. A stratégiai katonai pozíció és az Alborán-tenger közelsége miatt számos tengeri haditengerészeti bázist hoztak létre a tengeren Cartagenában, Spanyolországban. Az Alborán-tenger tehát a NATO, az amerikai és a brit tengeralattjárók dokkolópontja, és a víz alatti robbanások és tüzelés gyakorlása.

8. Az Alborán-tenger három régió összefolyása: a mauritániai (meleg), a lusitaniai (meleg hideg) és a mediterrán térség.

9. Az Alborán-tenger számos kis szigetet foglal magában, köztük Alboran-szigetet, Penon de Alhucemas-t, Penon de Velez de la Gomerát, Islas Chafarinas-t, amelyeket kis katonai állományuk miatt főként katonai személyzet lakik.

10. Az Alborán-tenger területe két fő övezetből áll, nevezetesen az afrikai és az eurázsiai lemezek között lecsökkent terepek legnyugatibb végpontját képviselő belső és külső övezetekből. A belső zóna magában foglalja a tengerfenéket, míg a külső zóna a Gibraltár-ív és az Atlasz-hegység.