A világ legkeletibb országai

Hatalmas idők óta a világ legtöbb népe vidéken élt. 1950-ben a világ népességének mindössze 30 százaléka élt városi területeken. A következő 50 évben az új évezred hajnalán 17% -kal nőtt. A tendencia továbbra is fennáll, a városi területeken élő világ népességének százalékos aránya a becslések szerint 2025-re érinti a 60% -os értéket. Volt idő, amikor az urbanizáció elsősorban a fejlett országokban történt, de ma a fejlődő országokban egyre gyakrabban fordul elő gyors urbanizáció. Jelentős pozitív változás következett be a kiválasztott országokban, míg másokban többé-kevésbé ugyanaz maradt. Bár az urbanizáció tendenciái kissé fuzzynak tűnnek, megpróbálunk segíteni abban, hogy jobban megértsük az okait, és vajon aggódnának-e a városhatárok körüli lakosság körében a világon.

A legtöbb urbanizált nemzet

Az Egyesült Nemzetek kritériumai szerint a 20 000 fős vagy annál nagyobb népességű helyet városi területként határozzák meg. A relatív városi lakosságot ezután az ilyen helyeken élő ország teljes népességének százalékában fejezik ki. Olyan helyek esetében, mint a Vatikán, Gibraltár, Nauru, Bermuda, Hong Kong és Monaco, ez azt jelenti, hogy 100% -os urbanizációt értek el. Ezek mindegyik kis ország, amelynek lakott területei többé-kevésbé korlátozódnak egy város vagy néhány város. Ezeken kívül még mindig vannak más országok, ahol a relatív városi lakosság kevesebb, mint 100%. Néhány példa az ilyen országok közül: Katar (99, 2), Kuvait (98, 2), Belgium (97, 9) és Málta (95, 4).

Az urbanizációs ráta változásai

A magas urbanizációnak két oka van. Először is, néhány országban természetes a népesség növekedése, a második ok pedig a közeli vidéki területekről való gyors migráció. A népesség természetes növekedése a népességnövekedést ösztönző ideális környezeti tényezők jelzése. Vagy alacsonyabb a születési halálozási arány vagy a halálozási arány, ezért a népesség növekszik. Maga a migráció két tényezőnek tudható be: a push tényezők és a húzó tényezők. A politikai instabilitás jelentős tényező, mint például a jelenlegi európai menekültválság példája, ahol a közel-keleti menekülteket a nemzetek határain belül, különösen Szíria esetében „bizonytalansággal” kényszerítik ki az országukból. Más nyomástényezők közé tartozik a vidéki térségek gazdasági lehetőségeinek hiánya és a szükséges erőforrások alacsony rendelkezésre állása.

Ahogy a név is sugallja, a húzási tényezők a vidéki területeket vonzzák a városi területekre. Ilyen tényezők közé tartozik a munkahelyteremtés és a városi területek minőségi életének sok vidéki térséghez viszonyított könnyű elérése.

Városi terjeszkedés és a jövőbeli hatások értékelése

Az egyszerű népességnövekedés és a városi népesség növekedése két különböző dolog. A gyors urbanizáció közvetlenül befolyásolja a városi térség és a távoli közösségek szociopolitikai és gazdasági rubrikáit, mivel hatalmas terhet ró a hatóságokra és az infrastruktúrára, hogy még a legalapvetőbb kényelmet biztosítsák. A városi területek lakosságának növekvő aránya miatt a hatóságok nehezen fogják kezelni egy terület közlekedési forgalmát, mivel a régió nem lett kialakítva egy ilyen hatalmas hullámhosszra. A gyakori árvizek sok növekvő városi központban közösek. Ezek a hibás vízelvezető rendszerek és a víztestek közelében lévő építmények kialakulása miatt fordulnak elő, mivel a városi központban lévő nyílt terek csökkennek. A világ számos városi régiója is rossz levegőminőséget és szmogszennyezést szenved. Hasonlóképpen, a lakossági, kereskedelmi és ipari tevékenységekből származó lefolyás is okozhatja a talaj és a víz a városi központokban és azok környékén a lehető legnagyobb mértékben szennyezett.

A városi növekedés biztonságának biztosítása a jövőben

Nehéz időkben az emberek mindig a kiutat keresik, és sok vidéki lakos számára a városi területek ezt az igényt teljesítik. A gyors urbanizáció esetében több ezer ember keresi az utat, a végeredmény nem mindig pozitív. Bizonyos országok kormányainak szükségük lehet arra, hogy törvényeket fogadjanak el a nyílt terek védelmére, valamint a bűnözés ellenőrzésére, és elősegítsék az egészséges üzleti környezetet és az életkörülményeket, ahol gyors iparosodás történik.

A legtöbb urbanizált ország

• Információk megtekintése:
• Lista
• Diagram

Rang	ország	Az urbanizáció mértéke
1	Vatikán város	100
2	Gibraltár	100
3	Nauru	100
4	Bermuda	100
5	Hong Kong	100
6	Monaco	100
7	Anguilla	100
8	Kajmán-szigetek	100
9	Macau	100
10	Sint Maarten	100
11	Singapore	100
12	Katar	99
13	Kuvait	98
14	Belgium	98
15	Málta	95
16	Amerikai Virgin-szigetek	95
17	Uruguay	95
18	Guam	95
19	San Marino	94
20	Izland	94
21	Puerto Rico	94
22	Japán	94
23	Turks-és Caicos-szigetek	92
24	Izrael	92
25	Argentína	92
26	Hollandia	91
27	Saint Pierre és Miquelon	90
28	Luxemburg	90
29	Chile	90
30	Ausztrália	89
31	Curaçao	89
32	Észak Mariana szigetek	89
33	Venezuela	89
34	Bahrein	89
35	Libanon	88
36	Dánia	88
37	Amerikai Szamoa	87
38	Gabon	87
39	Palau	87
40	Grönland	86
41	Új Zéland	86
42	Svédország	86
43	Brazília	86
44	Egyesült Arab Emírségek	86
45	Andorra	85
46	Finnország	84
47	Jordánia	84
48	Szaud-Arábia	83
49	Bahamák	83
50	Egyesült Királyság	83
51	Dél-Korea	83
52	Kanada	82
53	Egyesült Államok	82
54	nyugat-Szahara	81
55	Norvégia	81