Top vasérc termelő országok a világon
A vasnak kémiai képlete van (Fe), és a világ egyik leggyakoribb eleme, és a Föld kéregének 5% -át teszi ki. Az oxigén, a szilícium és az alumínium után a negyedik közé tartozik. A vas a modern civilizáció kritikus részét képezi, és felhasználása évezredek óta nyúlik vissza. Csak a 14. század körül alakult ki, amikor az elhasználódása egyre szélesebb körben elterjedt, mivel az olvasztókemencék egyre inkább elkezdték cserélni az idősebb kovácsokat. A vasérc szikla formájában keletkezik, amelyből a fémvas a végtermék. Ezeknek a szikláknak a nagy része hematit vagy mágneses, és a világon előállított vasérc közel 98% -át teszi ki acélgyártásra. A bányászott vasérc nagy része magnézium (Fe 3O 4 ), hematit (Fe 2 O 3 ) Goethite (Fe203 SH2O) és Limonit oxid-vegyületek. A mágneses anyag 72% vasból áll, a hematit 70% vas, a Goethite 63% vas, és a Limonite 60% vas.
Vezető vasérc termelő országok
A vasérc nagy része az üledékes kőzetekben található, a Banded Iron Formations (BIF-ek), amelyek több mint 542 millió évre nyúlnak vissza. Minden kontinensen jelen vannak, és vasércként vagy vasércet tartalmazó kőzetekként bányásznak. Azok a betétek, amelyek legalább 60% Fe-t tartalmaznak, gyakran kereskedelmi szempontból életképesek a bányászatban, de bizonyos esetekben 56% Fe betétek kerültek kereskedelmi forgalomba sikeresen a különböző országokban.
Kína
Kína messze a vasérc legnagyobb termelője, fogyasztója és importőre. 2015-ben 1, 3 milliárd tonna vasérc-egyenértéket termelt a világ teljesítményének 44% -ára. Kína 2014-ben 1, 5 milliárd tonna nyersércet termelt, amelyet főként a szárazföldi Kína Hebei és Liaoning tartományaiban termeltek. Más régiók közé tartozik a Shanxi, Peking és a Belső-Mongólia részei.
Ausztrália
Ausztrália a vasérc második legnagyobb gyártója, és a világ legnagyobb betétei. Az ásványi anyag elsősorban a Nyugat-Ausztráliában található, Pilbara régiójában, amely Ausztrália vasércének 95% -át képviseli. A régió a világ tizenegy legnagyobb bányászati tevékenységéből áll. 2015-ben Ausztrália 824 millió tonna vasércet gyártott, és 2014-ben 774 millió tonnát tett ki, ami a globális kibocsátás több mint 20% -át teszi ki.
Brazília
Brazília a harmadik legnagyobb vasérc gyártó, amely 2015-ben 428 millió tonna, 2014-ben 411 millió tonna. A 2015-ös termelés a világ termelésének 12% -át teszi ki. Brazília a világ második legnagyobb vasércbetétje. Az ásványi anyagokat elsősorban Minas Geraisban és Para-államokban bányászják. Carajas a világ legnagyobb vasércbányája, amelyet a brazil iparági óriás Vale tulajdonában tart.
India
A múltban India világvezető volt, de most a negyedik legnagyobb gyártó. Az ország vasércének 95% -a Orissa, Chhattisgarh, Jharkhand, Madhya Pradesh, Goa és Karnataka származik. Az ország legnagyobb betétei Orissa államban vannak. 2015-ben India 129 millió tonnát termelt, ami hasonló a 2014-es adatokhoz.
Oroszország
Oroszország az ötödik legnagyobb termelő, és 2015-ben 112 millió tonna nyersvasércet termelt a 102 millió tonnáról 2014-ben. A megyei vasérc nagy része Közép-Oroszországban van, a többit Szibériából és az Urálból.A vasérc feldolgozása és felhasználása
Amint a vasérc bizonyos feldolgozáson megy keresztül, a kemencékből nyert olvadt acélt görgőkön vezetik át, és lemezekké, bugákká és virágzatokká alakítják át. Általában a födémeket hengerelték, hogy lapos késztermékeket képezzenek, és a virágzás gerendákra, gerendákra és sok más szerkezeti alakra történik. A tuskók végül rudak és rudak lesznek. Az acéltermékek számtalan felhasználási területe számos iparágban, többek között az építőiparban, az autóiparban, a csomagolásban és a háztartási készülékekben is megtalálható.
A világ legmagasabb vasérctermelő országai
| Rang | Ország | Vasérc termelés (ezer tonnában) |
|---|---|---|
| 1 | Kína | 1380000 |
| 2 | Ausztrália | 824000 |
| 3 | Brazília | 428000 |
| 4 | India | 129000 |
| 5 | Oroszország | 112000 |
| 6 | Ukrajna | 68.000 |
| 7 | Dél-Afrika | 80.000 |
| 8 | Egyesült Államok | 43.000 |
| 9 | Kanada | 39000 |
| 10 | Svédország | 37.000 |
