Top Sisal termelő országok a világban
Sisal (Agave sisalana) az Agave növényfajja, amely Mexikó déli régiójának őshonos, de a világ számos részén széles körben termesztik, és különböző termékek előállításához használt rostokat használ. A Sisal a felhasználandó kontextus alapján hivatkozhat a növény rostjára vagy a közös névre. A szizál növény egy kard alakú levelekből áll, amelyek 1, 5-2 méter magasak. Az üzem élettartama 7-10 év, és körülbelül 200-250 gazdaságilag használható levele van. Az egyetlen szizál levél körülbelül 1000 szálból áll, a szálak pedig az egész növény 4% -át teszik ki. Sisal 25 Celsius fok feletti hőmérsékleten virágzik, ezért trópusi és szubtrópusi növénynek tekintik.
Szizál termesztése
Eredetileg az aztékok és a maják használták a szizálot a nyers szövetek és papír előállításához. A 19. századig a szizál termesztése elsősorban a Kenya és Tanzánia területére terjedt el a Karib-szigetekre, Floridára, Ázsiára, Brazíliára és Afrikára. A Sisal először kereskedelmi terménygé vált 1930-ban Brazíliában, míg az első exportja 1948-ban történt, míg a szizál-termesztés felgyorsulása az 1960-as években történt, és néhány fonó malom létrehozása történt.
Szitál gyártása
A Sisal-t úgy termelik, hogy a virágszáron lévő rügyekből vagy a növényi bázis körül növekvő szopókból származnak a bimbók, amelyeket az óvodákban termesztenek, amíg elég éretté nem válnak ahhoz, hogy átvihessék a végső növekedési helyre. Ezek a szizáltermelési módszerek nem nyújtanak valószínű genetikai javulást. A szálnövények közül a Sisal a 6. számú, a növényi rostok termelésének 2% -át képviseli a világon.
A Sisal használata
A szilárdság, a nyújtási képesség, a sós víz romlásának ellenálló képessége, bizonyos színezékek iránti affinitása és a szizál tartóssága hagyományosan mezőgazdasági zsinegben volt felhasználva. A szizál hagyományos használatának jelentősége segített más technikákat kifejleszteni a széna előállításában. A szizál egyéb felhasználási területei közé tartoznak a kötelek, az általános kötél, az alacsony költségű papír, a matracok, a törlőkendő, a szőnyegek, a geotextíliák, a dartboardok és a kézműves termékek, beleértve a más dolgokat is. A szálálszálak ruhákat, papucsokat, fürdőterméket, ágyéki támasztó öveket, szőnyegeket és egyéb dolgokat is gyártanak. A szizálból származó hulladékokat állati takarmány, biogáz vagy gyógyászati termékek kinyerésére használják. A szizál Agave természete miatt tequila-szerű folyadék előállítására használható.
A legfelső három ország termeli Sisal-t
2013-ban a globális rosttermelés 281 ezer tonna volt, Brazília pedig a legnagyobb termelő ország 150, 6 ezer tonna szizál. Tanzánia a második vezető termelő országként közel 34, 9 ezer tonna szizál. Kenya a Tanzániát követi, a harmadik legnagyobb termelő ország 28, 0 ezer tonna szizál.
A Sisal fontossága a világ vezető gyártói országaiban
A Sisal-termelés az egyik leghosszabb túlélő mezőgazdasági ágazat. A világ többi vezető országa, a szizál gyártója Madagaszkár, a Kínai Népköztársaság, Mexikó és Haiti, amely 18, 9, 16, 5, 12, 0 és 9, 0 ezer tonnát termelt 2013-ban. A szizál jelentősége ezeknek az országoknak az, hogy nem termelnek csak növeli a gazdasági növekedést, de a foglalkoztatási lehetőségek forrása is. A Sisal-nak még mindig nagy számban kell számítania a vezető termelő országokból származó embereknek.
Top Sisal termelő országok a világban
Rang | Ország | Sisal Production, 2013 (ezer tonna) |
---|---|---|
1 | Brazília | 150, 6 |
2 | Tanzánia | 34.9 |
3 | Kenya | 28, 0 |
4 | Madagaszkár | 18.9 |
5 | Kínai Népköztársaság | 16.5 |
6 | Mexikó | 12.0 |
7 | Haiti | 9.0 |