Szívbetegségek aránya országonként
10. Egyesült Királyság (804)
Az Egyesült Királyságban (Egyesült Királyság) a koszorúér-betegségek (CHD) évente nagyszámú halálesetet okoznak az országban. Összesen 160 000 ember hal meg az Egyesült Királyságban minden évben a szív- és keringési megbetegedésekben, 42 000 beteg halálra esik a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) miatt. A férfiak 38% -át és a női halálesetek 37% -át az Egyesült Királyságban a CVD okozza. Az Egyesült Királyság gazdasága évente 19 milliárd angol fontot veszít közvetlen költségekben és a CVD-ben szenvedő betegek informális gondozásával kapcsolatosan. Az Egyesült Királyságban a CVD előfordulásának és előfordulásának növekedéséhez hozzájáruló fontos kockázati tényezők némelyike a koleszterinszint emelkedése (az Egyesült Királyság felnőtteinek több mint fele magas koleszterintartalmú), öröklött koleszterin-állapot (a populáció 500-ból családos hypercholesterolemia), és az életmóddal kapcsolatos kockázati tényezők (túlzott dohányzás, nagy alkoholfogyasztás, zsíros étrend, ülő életmód stb.).
9. Írország (815)
A CVD az Írország szigetének 1. számú gyilkosaként is működik. A CVD miatt évente mintegy 10 000 ember hal meg ebben az országban, ami az összes bejelentett haláleset 33% -át teszi ki. Ezeknek a CVD-vel kapcsolatos haláleseteknek csaknem fele a szívkoszorúér-megbetegedéseknek köszönhető. A CVD 13% -kal is felelős a korai halálesetekért (65 év alatti) Írországban. A stroke-ból minden évben 2000 ír hal meg, ami több, mint az emlő-, prosztata- és bélrákos megbetegedések okozta halálesetek együttes száma. A mintegy 30 000 ír állampolgár jelenleg is a múltbeli stroke következtében gyengülő állapotban él.
8. Kína (931)
Kínában körülbelül 230 millió ember hihetetlenül szenved a CVD-ben. Az ország 100 000 lakosára jutó 931 haláleset közvetlenül a stroke vagy a CVD következménye. Minden ötödik felnőtt kínai szenved CVD-vel. Rosszabb, ha becslések szerint a következő években Kínában nőnek a CVD esetei. A szív- és érrendszeri események esetében 2010 és 2030 között 50% -os növekedés várható. A kínai populációban a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a 2. típusú cukorbetegség esetében a jelenlegi tendenciák várhatóan kb. 7, 7 millió, a szív- és érrendszeri események mindegyike 21, 3 millió.
7. Argentína (993)
A CVD Argentínában továbbra is a halálok egyik legfőbb oka, 2010-ben a CVD következtében 43 796 ember halt meg. Ez a szám 25, 214 ischaemiás szívbetegség (IHD) és 18 654 stroke esetet tartalmaz. A CVD-halál egyik legfontosabb tényezője Argentínában a fizikai aktivitás hiánya. A CVD okozta halálesetek 17% -a fordult elő olyan betegeknél, akik kevesebb mint 600 MET / perc / hét (azaz a fizikai aktivitás minimális ajánlott szintje) voltak. Azonban, annak ellenére, hogy Argentínában a CVD-vel összefüggő halálesetek száma számottevő volt, az 1996 és 2011 közötti 15 éves időszakban 44% -kal csökkent a szívizominfarktusok okozta halálozás. Az éves időszakban úgy gondolják, hogy felelős a CVD okozta halálozási arányok csodálatos fellendüléséért.
6. Cseh Köztársaság (1, 077)
A Cseh Köztársaságban a szív- és érrendszeri megbetegedések és a stroke következtében halálos populáció 10077 lakosánál magas a halálozási aránya. A WHO 2014-es adatai szerint az országban a halálesetek 34, 04% -át a szívkoszorúér-betegségek okozták. A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az ülő életmód, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás úgy gondolják, hogy felelősek a CVD fejlődésének méltányos részéért az ország lakossága körében.
5. Lengyelország (1 171)
A 2011-ben elvégzett tudományos tanulmány szerint a lengyelországi halálozási arány 2008-tól 2030-ig 17–25% -os növekedéssel nő, és ez nagyrészt a lengyel népesség korszerkezetének átalakulásának eredménye lesz. A jelenlegi helyzethez hasonlóan az ischaemiás szívbetegségek és a cerebrovaszkuláris betegségek továbbra is a vezető halálok okai ebben az országban. Éppen ellenkezőleg, más tudományos tanulmányok szerint a lengyelországi CVD esetei 1991 óta csökkentek. 1991 és 2005 között a lengyelországi CHD halálozási aránya 50% -kal csökkent, 2005-ben 26 200 kevesebb haláleset volt az országban. a 25-74 éves korosztályok között. A CHD-vel kapcsolatos halálesetek Lengyelországban bekövetkezett csökkenésének elsődleges tényezői az orvosi kezelés előrehaladása (a csökkenés 37% -áért felelős), valamint a kockázati tényezők változása, mint például a vér koleszterinszintjének csökkentése és a fizikai aktivitás növekedése (54 fő). %). A férfiaknál a csökkent dohányzás hozzájárult a CHD-vel kapcsolatos halálozás 15% -os csökkenéséhez, bár ez a tényező a lengyel nők esetében elhanyagolható volt.
4. Bulgária (1 250)
Európában az összes haláleset 47% -a a stroke és a koszorúér-betegség által okozott CVD eredménye. Bulgáriában a statisztikák még sokkolóbbak, a bolgár lakosság több mint 60% -a járul hozzá a CVD-hez. Bulgária Nemzeti Szívkórháza figyelmeztetéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy egyre több olyan fiatal, akik ebben az országban a CVD áldozatává váltak, a CVD okozta jelentős 30 és 40 év közötti népesség. A riasztó tendenciák leküzdése érdekében Bulgária hivatalosan aláírta az európai egészségügyi chartát, amely csatlakozik a modern európai világban a CVD-vel kapcsolatos betegségek csökkentésére irányuló kontinens-szintű kampányhoz.
3. Románia (1 283)
Romániában az ország lakosságának 100 000 tagjára jutó 283 fő hal meg minden évben a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke következtében. 2005-ben felmérést végeztünk a CVD kockázati tényezőinek kimutatására a román népességben, 2 017 felnőtt alany felhasználásával, akik a román felnőtt lakosság spektrumát képviselték. A teljes román népesség átlagos kockázata a CVD kialakulásában 3, 5% volt. A férfiaknál lényegesen magasabb (5, 4% és 1, 7%) volt a kockázata, hogy a CVD-t szenvedették, mint a nők. A hipercholeszterinémia és a magas szisztolés vérnyomás volt a két tényező, amelyek elsődlegesen hozzájárulnak a CVD esetek növekedéséhez. A dohányzás a CVD egyik kockázati tényezője volt, a dohányzás prevalenciája a románok körében (27%) hasonló volt más európai nemzetekhez képest.
2. Magyarország (1330)
Magyarországnak katasztrofális megbetegedési rátája van, az országban a CVD és a stroke következtében a magyar egyének magas aránya (1 300 fő 100 ezer fő). Talán a magyarországi megbetegedések számának súlyosbodásával járó legnagyobb kockázati tényező az ott élő emberek egészségtelen táplálkozási szokásai. Az ország gazdag konyhája, tejszínes mártásokkal, finomított cukorral és sertészsírral terhelve, alacsony sovány húsmennyiséggel párosítva (a szegénységi küszöb alatt élő magyarok költségvetését felülmúló árak) halálos kombinációt jelent a CVD fejlődéséhez. Ez az egyik oka annak, hogy Magyarország 2012-ben megállapította a cukorra kivetett adót, valamint számos politikát hajtott végre az országban az elhízás mértékének csökkentésére.
1. Oroszország (1002 főre jutó halálesetek 1, 752 évente)
Oroszországban a CVD jelentős egészségügyi problémát jelent, mivel az országban az összes haláleset 57% -a CVD következménye. Az oroszországi CVD okozta átlagos halálozási arány a világ minden fejlett országában is a legmagasabb. Megfigyelhetünk az oroszországi halálozási arányok nagymértékű ingadozását az országban bekövetkezett jelentős politikai, társadalmi és gazdasági változásoknak megfelelően. Ez arra a következtetésre vezethet, hogy az oroszországi morbiditás növekedésének egyik kockázati tényezője az országban fennálló instabil helyzetek és nemzetközi ügyei miatt kialakult pszichoszociális stressz következménye lehet. Az oroszok egészségének romlásának egy másik oka az volt, hogy a kormány a gazdasági recesszió idején csökkentette az egészségügyi kiadásokat. Az oroszországi CVD miatt a halálozási arányok között is jelentős regionális különbség tapasztalható, az ország északnyugati régiójában pedig az ilyen halálesetek maximális száma, és a legalacsonyabb ilyen halandóságot a déli szövetségi körzetben rögzítik ( 2009-es statisztikák). A pszichoszociális tényezők, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozási szokások, a magas vérnyomás, a fizikai inaktivitás, az elhízás és a diszlipidémia a kardiovaszkuláris betegségek vezető kockázati tényezői.
