Öt globális kockázat, amelyek veszélyeztetik bolygónk jólétét

A Föld bolygója jelenleg nagy válsággal szembesül. A globális katasztrófa kockázata megzavarhatja vagy teljesen elpusztíthatja a modern civilizációt, ha a szükséges intézkedéseket most nem teszik meg. Az ilyen kockázatok néhány forrása természetes (például az aszteroidák vagy felügyelők hatása), míg a kockázatok többségét az emberi tevékenység, mint például a globális felmelegedés, a környezetromlás és a nukleáris háború okozza. A Világgazdasági Fórum évente értékeli a kockázatokat és közzéteszi a globális kockázatjelentést . A jelentés kiemeli a globális kockázati kilátások változásait, és azonosítja a globális katasztrofális kockázatot. A jelentés stratégiákat is vizsgál. A jelentés forrásai közé tartoznak a biztosítótársaságok, felmérések és interjúk. A jelentés célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a globális kockázatok mérséklése érdekében több érdekelt félre van szükség. A bolygónk jólétét fenyegető öt globális kockázat közé tartozik:

5. Alapos társadalmi instabilitás

A polgári zavargások, sztrájkok és tüntetések formájában kialakuló társadalmi instabilitás messzemenő hatással és kiszámíthatatlan következményekkel jár a vállalkozásokra és az egész országra nézve. A világgazdasági fórum szerint a társadalmi instabilitás, a polarizáció és a jövedelmi egyenlőtlenség a világ számos országában jelentős tendenciák. A társadalmi instabilitás szorosan kapcsolódik más globális kockázatokhoz, mint például a munkanélküliség, a költségvetési válság és a sikertelen kormányok. A társadalmi instabilitás fő összetevője a gazdasági különbségek és a politikai volatilitás. A gazdasági különbségek szorosan kapcsolódnak a munkanélküliséghez és az alulfoglalkoztatáshoz. A fiatalok munkanélkülisége továbbra is magasabb, mint a történelmi tendenciák, annak ellenére, hogy a fiatalabb generáció magasabb iskolai végzettséget ért el. A társadalmi zavargások a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a munkanélküliség miatt a társadalmi zavargások mellett 10% -kal magasabbak voltak, mint a munkanélküliségi válság előtt. Görögországban, Írországban és Spanyolországban a tiltakozások nemcsak a munkanélküliség, hanem a korrupció és az egyenlőtlenség is okozottak. A gazdasági stagnálásra adott politikai reakció kevésbé biztonságos környezetet teremt az üzleti élethez. A vállalatok és más munkáltatók jelentős szerepet játszhatnak a társadalmi instabilitás csökkentésében a tisztességes bérek kifizetésével és egy jobb munkakörnyezet kialakításával, amely a munkavállalók szociális boldogsága miatt a boldogtalanságra irányul.

4. Élelmiszer válság

Az Élelmiszer- és Mezőgazdasági Szervezet szerint a világon több milliárd ember éri az éhezést. Az élelmiszer-válság nagyobb érdeklődést mutat most, mint valaha. Az élelmiszerárak egyre növekszik. A világ élelmiszer-válsága természetesen csak természetes. A ferde agrárpolitikák, a fenntarthatatlan mezőgazdaság és az egyenlőtlen kereskedelem veszélyes szintre tolta az élelmiszer-rendszert, és növelte a különbséget a befolyás és a szegények között. A világ minden tájáról származó családok és közösségek nem fogadták el azokat a modern technológiákat, amelyek növelnék a termelést és megszüntették volna az élelmiszer-válságot. A globális éhség 30 évvel ezelőtt lehet nyomon követni, mielőtt a médiára összpontosított volna. A nemzetközi szervezet nem látta előre a válságot, mivel az élelmiszerárak még mindig stabilak voltak. Az élelmiszer-növények üzemanyag-termeléssel történő elmozdulása 2006-ban az élelmiszerhiány kezdetét jelentette. A globális élelmezési válságot a rossz időjárási viszonyok, az alacsony gabonatartalékok, a magas olajárak, a növekvő húsfogyasztás, a spekuláció és a gabonafélék agroüzemanyagra való elterelése okozza. Számos intézkedést hoztak az élelmiszer-válság visszaszorítására, ideértve a hazai termelés támogatását, az agrárüzemanyag-kibővítés megállítását, az élelmiszer-rendszer demokratizálását és a kisgazdálkodásra való visszatérés előmozdítását.

3. Extrém időjárási események

A globális felmelegedés egyéb változásokat váltott ki az éghajlati és időjárási mintákban. Az emberek által okozott éghajlatváltozás növelte az elmúlt 50 év szélsőséges időjárási eseményeinek számát és megerősítette néhányat. A szélsőséges események, például a hőhullámok, az aszályok, az árvizek és a tornádók a világ különböző részeit érintik, ami több halálos áldozatot, az emberek elmozdulását és a milliárd dollár értékű ingatlanok megsemmisítését eredményezte. Az aszály jól ismert tényező, amely hozzájárul az éhínség és az élelmiszer-válság világszerte. Az aszályt a hosszabb vízhiány jellemzi, és hónapokig vagy akár évekig is tarthat, és jelentős hatással van az ökoszisztémára és a mezőgazdaságra. Az aszály közvetlenül befolyásolta az élelmiszertermelés költségeit és az energiatermelés csökkenését. Afrika és Ázsia milliói számára jelenleg az aszály hatásai miatt szükség van megkönnyebbülésre. Mind a vadon élő állatokat, mind a háziállatokat a széles körű szárazság is befolyásolja. Az évtizedes szárazság szintén befolyásolta a konfliktusokat, mint például Szudánban és Csádban. Az árvizek és a tornádók a világ egyes részein normális események. Haitiben az árvizek életveszteséget és vagyontárgyakat eredményeztek, beleértve az épületeket is. Az árvizeket a súlyos viharok, a nagy esőzések és a hurrikánok okozzák. Egyéb szélsőséges időjárási viszonyok közé tartozik a szélsőséges hőmérséklet és az éghajlatváltozás.

2. Az éghajlatváltozás enyhítése és alkalmazkodása

Az éghajlatváltozás a szélsőséges időjárási események jelentős hajtóereje. Az éghajlatváltozás továbbra is hatással van a környezetre és az emberekre. Az éghajlatváltozás hatásai az üvegházhatású gázok hosszú távú hatásai miatt a közeljövőben zárva vannak. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok a hipotetikusról bizonyosra váltottak, mert nem tettek elegendő intézkedést ezek enyhítésére. Az éghajlatváltozás mértéke és a hatás függ a meghozott intézkedésektől. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése szükséges az éghajlati hatások minimalizálása vagy megszüntetése felé, mint például a szélsőséges időjárási események. Az éghajlatváltozás mérséklésének és alkalmazkodásának elmulasztása a jövőbeni generáció számára jelentıs kockázatot jelent. Az éghajlatváltozásnak közvetlen hatása van a vízhiányra és a szélsőséges időjárási eseményekre. A szélsőséges időjárás gazdasági és társadalmi következményekkel jár. A szélsőséges időjárási események várhatóan gyakrabban és nagyobb mértékben fognak történni, mint az éghajlatváltozás mérséklése és adaptációja miatt.

1. Vízválság

A víz világszerte létfontosságú erőforrás. A közösség egészségi állapotát a rendelkezésére álló víz mennyisége és minősége határozza meg. A tiszta és biztonságos víz iránti kereslet meghaladja a vízválsághoz vezető kínálatot. A nem biztonságos vízforrások többsége távoli és vidéki területeken található, ami a megelőzhető víz által okozott betegségek magas halálozási arányához vezet. A családok bevételeik nagy részét egészségügyi szolgáltatások keresésére fordítják. A nők és a gyerekek hosszú távon járnak, és órákon keresztül gyűjtik a vizet, ezért nem vesznek részt a fontos jövedelemtermelő tevékenységekben. A gyerekek is hiányoznak az iskolából, mert vizet kell beszerezniük, vagy vízben terjedő betegségekben szenvednek. Afrikában több mint 332 millió ember nem fér hozzá a vízhez. A szám valószínűleg növekedni fog, ha nem kerül sor a folyamatos aszály és a biztonságos víz rendelkezésre állásának csökkentésére. A vízválság több mint 24 milliárd dolláros éves veszteséget és az életveszteséget okozza. A gyerek minden percben meghal a víz vagy a víz által okozott betegség hiánya miatt. Az Egészségügyi Világszervezet és más nemzetközi ügynökségek figyelmeztetett arra, hogy a válság fennáll, ha a kormányok nem támogatják az enyhítő erőfeszítéseket.