Osztriga tények: az óceánok állatai

Az osztrigák a kéthéjú jelentésnek nevezett tudományos osztályból származnak; két kagyló. Osztriga az Ostrea nemzetségből származik. A 14. században elnevezett „osztriga” kifejezést a régi „oistre” szóból származták. Óceánjainkban számos osztriga van, beleértve a nyereg osztrigát, az igazi osztrigát, a gyöngy osztrigát, a dimydárius osztrigát és a kicsi osztrigát. A Pinctada maxima a világ legnagyobb gyöngyszemű osztriga. A Chesapeake-öböl az egyik olyan víztest, amely az Egyesült Államokban a legtöbb osztrigát termeli.

Élőhely és tartomány

Az osztriga általában a sós vízben, a sós vízben, sűrűségben élve. Az osztriga mozdulatlan és soha nem fogja megváltoztatni a helyét az életében, hacsak nem zavarja az emberek vagy az erős hullámok. Az öblökben, védett mangrove-kben és bemenetekben elhelyezkedő települési helyek megkeresése elegendő védelmet nyújt a nehéz viharok ellen. A gazdag szerves anyagok rendelkezésre állása az ilyen környezetben az osztriga előnyös tartózkodási helyévé teszi őket. Amikor az osztriga egy csoportban él, az osztriga zátonynak vagy ágynak nevezik. Az osztrigák jól ismert ragadozói közé tartozik az emberek az élelmiszer- és egyéb értéktárgyak, tengeri csillagok, rákok és tengeri madarak számára. Világszerte az osztriga élőhely jelentősen csökkent 80 százalékkal. A helyreállítási erőfeszítések folyamatban vannak, hogy olyan egészséges ökoszisztémát hozzanak létre, ahol az osztrigák fejlődhetnek.

Fizikai leírás

Az osztriga kéthéjú, azaz két kagylónak nevezett kagyló. Minden szelep viszonylag vastag, lila vagy szürkés színű, külső oldalán fehér színű. Az osztriga két szelepe közül a jobboldali szelep rövidebb, a bal oldali szelep hosszabb. A bal oldali szelep hosszabb és kerekebb, általában a lakófelülethez csatlakozik, ami elegendő helyet biztosít más állatok számára, hogy éljenek. Az osztriga a két szelep csuklópántjánál fogazott fogakkal rendelkezik. Az osztriga köpeny szélei és izmai halvány színűek. Ez segít az abszorpciós folyamatban és a víz tisztításában az óceánban. E folyamat révén az osztriga élénk ökoszisztémákat biztosíthat más óceáni állatoknak.

Diéta

Etetés közben az osztriga általában sok vizet szűri le, mivel az oxigén és a szén-dioxid cseréjéhez szükséges folyamatokhoz kapcsolódik, ami létfontosságú a túléléshez, a növekedéshez és a fejlődéshez. Az osztrigák gilljeik segítségével elnyelik az oxigént és más felfüggesztett ételeket. Egy egyedülálló osztriga egy nap alatt szűrheti a közel 50 gallon vizet, ami nagyban hozzájárul az óceánok vízének általános tisztításához.

Viselkedés

Nyugalmi állapotban az osztriga rendesen leállítja a szelepeit, ez függetlenül attól függetlenül történik, hogy teljesen elmerül. Ezt a viselkedést nagymértékben befolyásolja a nap és a hold pozíciója körkörös árapály-ritmusokban. Ha az árapály van, az osztrigák hosszabb ideig zárják szelepeiket a tavaszi árapályokhoz képest. A mangrove osztriga, az egyik trópusi osztriga, általában jól fejlődik a mangrove gyökerein.

Reprodukció

Az osztrigák érettségüket egy éves korukban érik el. Protisztikusként osztályozva az osztriga az ívás révén megváltozhat attól, hogy hímről nővé váljon. Ez akkor fordul elő, amikor az osztriga az első évben elhagyja a vízbe irányított spermiumokat, és amikor eléri a 2-3 évet, nővé válik és tojást termel. Ismeretes, hogy az európai osztriga és az olimpiai osztriga mindkét nemet tartalmaz, és a reproduktív szerveik egyaránt tartalmaznak mind a tojást, mind a spermát. A vízhőmérséklet változása általában az ívási folyamatokat kéri. Egy osztriga egy év alatt közel 100 millió tojást tud előállítani. A tojásokat ezután megtermékenyítik, lárvákká nőnek, és megfelelő rögzítendő helyeket találnak meg, hogy zavartalanul érjenek.