Nemzetközi kezdeményezések az éghajlatváltozás kezelésére

Az elmúlt évszázadban a bolygó hőmérséklete fokozatosan növekedett. Számos érv volt a hirtelen, mégis riasztó hőmérséklet-emelkedés pontos okaival kapcsolatban. Egyesek az ózonréteg lebomlásán alapulnak, míg mások tagadják a hőmérséklet emelkedését. A legtöbb tudós számára azonban a hőmérséklet emelkedésének fő oka az üvegházhatást okozó gázok légköri növekedése. A tudósok szerint ezek az üvegházhatású gázok, amelyek szén-dioxidból állnak, általános hatással rendelkeznek, ahol a napenergiát a légkörből való kilépésekor megfogják. A nyilvánosság nyomása és az éghajlatváltozás végeredményének súlyosságának ismerete miatt a kormányok és más nemzetközi szervezetek összegyűltek és politikákat alakítottak ki az éghajlatváltozás és annak hatásainak elhárítására.

4. Az éghajlatváltozásról szóló muszlim hétéves cselekvési terv

Az éghajlatváltozásról szóló muszlim hétéves cselekvési terv kötelező erejű megállapodás az iszlám nép között, amelynek célja a környezetbarát technológiák ösztönzése a muszlimok körében a világon. A politikákat a muszlim Szövetség az éghajlatváltozási cselekvésre (MACCA) hajtja végre. A konferencia vonzza a muszlim tudósokat, tudósokat és politikai vezetőket, akik évente találkoznak a megtett lépések elemzésére és a javaslatok felülvizsgálatára.

3. Nemzetközi Carbon Action Partnerség

A Nemzetközi Carbon Cselekvési Partnerség (ICAP) egy olyan fórum, amely egyesíti a különböző országokat és hatóságokat, amelyek már érvényesítették vagy tervezik a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) érvényesítését. 2007-ben Libanonban alapították több mint tizenöt ország vezetői. Az ICAP lehetővé teszi a tagok számára, hogy megosszák egymással a legjobb gyakorlatokat, és megvitassák az ETS-t azzal a céllal, hogy az operatív globális szénpiacra jussanak. Az ICAP feladata a technikai párbeszéd három pillére, az ETS know-how és a kapacitásépítés. Arra is összpontosít, hogy megkönnyítse a jövőbeni összekapcsolást, a kereskedelmi programokat és erősítse az országok közötti partnerséget. A partnerség jelenleg 31 tagból áll, négy megfigyelővel.

2. Kiotói Jegyzőkönyv

A Kiotói Jegyzőkönyv egy nemzetközileg kötelező érvényű szerződés, amelyet 1997-ben írtak alá az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentése és az éghajlatváltozás hatásainak megfékezése érdekében. Az érintett vezetők találkozták és aláírták a szerződést a japán Kyoto városában, így a szerződés a neve. 2009-ben 187 ország ratifikálta a Kiotói Jegyzőkönyvet. A Kiotói Jegyzőkönyvet két szakaszban kellett végrehajtani, az első 2012-es befejezéssel. A szóban forgó üvegházhatású gázok szén-dioxid, nitrogén-oxid, metán és kén-hexafluorid voltak. A szerződés az első szakaszban 2012-re 5% -kal csökkentette a globális kibocsátásokat. A Kiotói Jegyzőkönyv második szakasza is ismert, mint a dohai módosítás, 2013–2020-as ütemterve volt, de még nem valósult meg.

1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) 1992 júniusában aláírt szerződés a brazil város Rio de Janeiróban tartott csúcstalálkozóján. A szerződést az Egyesült Nemzetek összes 197 tagállama vett részt, és az összes jelzett politikát az Egyesült Nemzetek valamennyi országának kellett végrehajtania. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye ösztönözte a Kiotói Jegyzőkönyvet (1997) és a Párizsi Megállapodást (2011). A tagországokat öt csoportra osztják, amelyek mellékletek; I. melléklet, II. Melléklet, B. melléklet és az I. mellékletben nem szereplő \ t