Milyen típusú kormány van Törökországban?

Törökország egy világi parlamenti képviselő demokratikus köztársaság, ahol a miniszterelnök a kormányfő, és az elnök az államfő. A Török Köztársaság 1923-ban alakult az Oszmán Birodalom bukása után. Az új köztársaság számos katonai puccsot és politikai instabilitást tapasztalt az évek során. Az országban megfigyelt alkotmányt népszavazás után 1982. november 7-én fogadták el.

Törökország elnöke

Törökország államfőjét korábban a parlament választotta, de 2007-ben elfogadásra került egy módosítás, és a felelősség most a polgárok feladata. Az elnöknek több mint 40 éves korúnak kell lennie, és főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az elnök feladata, hogy felügyelje az alkotmány végrehajtását, és képviseli az ország egységét. Az elnök nemzetközi szinten képviseli az államot és ratifikálja a nemzetközi szerződéseket. Az elnök törvényeket hirdet, számlát küld a parlamentnek az újbóli megfontolásra, vagy azokat népszavazásra nyújtja be, és új parlamenti választásokra szólít fel. Az elnök kijelöli és megkapja a miniszterelnök lemondását, és kinevezi vagy elbocsátja a minisztereket a miniszterelnök tanácsával.

Miniszterelnök és Törökország Miniszterek Tanácsa

Törökország miniszterelnöke a kormányfő. Őt az elnök nevezi ki, és a gyakorlatban a párt vezetője a legtöbb képviselővel a parlamentben. A miniszterelnök a kormány megalakítására szól, és minisztereket jelöl ki. A miniszterelnök felügyeli a kormányzati politika végrehajtását. Ő vezeti a Miniszterek Tanácsát, aki felügyeli a különböző ágazatokat, mint például a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a munkaerő és a turizmus. Minden miniszter felelős az egyéni joghatóságért, és elszámoltatható a miniszterelnök felé, aki javaslatot tehet egy adott miniszter elutasítására az elnöktől.

Törökország törvényhozása

Az általános választásokat öt év elteltével tartják a képviselők megválasztására a Nagy Nemzetgyűlésbe. Összesen 550 képviselő választja 85 választókörzetet és 81 tartományt. A Közgyűlés fő feladata a törvények bevezetése, módosítása és hatályon kívül helyezése. Ellenőrzi a Miniszterek Tanácsát. A Közgyűlés vitákat folytat a költségvetéssel, a valutával, a háborús nyilatkozatokkal és a nemzetközi szerződések ratifikálásával kapcsolatos kérdésekben. Azt is eldönti, hogy bocsánatot és amnesztiát adjon-e. A Közgyűlés hatáskörrel rendelkezik az alkotmány módosítására és a fejlesztési tervek jóváhagyására, valamint az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztására. Az árulás alapján az elnök is megbüntetheti az elnököt.

Törökország igazgatási területei

Az ország 81 tartományra oszlik adminisztratív célokra. A tartományok létrehozásához használt kritériumok közé tartozik a közszolgáltatási követelmények és a földrajz. A tartományok további 923 kerületre oszlanak, amelyek a városokba és falvakba bomlanak. A helyi közigazgatási intézmények feladata, hogy közszolgáltatásokat nyújtsanak a polgárok számára.

Törökország bírói testülete

Az országban a bírói hatalom független bíróságok és legfelsőbb bíróságok hálózata. A legfelsőbb bíróságok példái az Alkotmánybíróság, a Bírósági Bíróság, a Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság és a Legfelsőbb Katonai Fellebbviteli Bíróság. A büntető- és polgári bíróságok szolgálják az ország polgárait. A bírák nem alkalmaznak zsűrit, hogy meghatározzák az ügyeket, hanem büntető ítéleteikre és törvényükre támaszkodnak.