Milyen típusú kormány van Svájcban?

Svájc a világ legközelebbi állama, amely közvetlen demokráciával rendelkezik, ahol a polgárok megtámadhatják a szövetségi közgyűlés által szavazott törvényeket. Svájc végrehajtó, bírósági és jogalkotó intézményei szövetségi, kantoni és közösségi szinten szerveződnek. Svájc, sok más európai állammal ellentétben, nem rendelkezik elnökkel vagy miniszterelnökkel, és az ország polgárai a hatalom csúcsán vannak.

Svájci Szövetségi Közgyűlés

A szövetségi közgyűlés vagy a jogalkotó a Nemzeti Tanács és az Államok Tanácsa. Az Államtanács 46 tagból áll, akik a kantonokat képviselik. Minden negyedik évben Svájc állampolgárai 200 tagot szavaznak a Nemzeti Tanács létrehozásáért. A két parlamenti kamara jogalkotási feladatokat lát el, és a parlamenti üléseik nyitva állnak a polgárok számára. Bármely állampolgár megtámadhatja a szövetségi közgyűlés által javasolt törvényeket vagy módosításokat.

Svájci Szövetségi Tanács

Hat tag alkotja a Svájci Szövetségi Tanácsot. Ők részt vesznek a kollektív elnökségnek nevezett és a parlament által megválasztott tevékenységekben. Mindegyik tag szövetségi osztályt (minisztérium) vezet. Az ország hét szervezeti egysége a Pénzügy, Gazdaság és Oktatás, Belső Ügyek, Védelem és Sport, Energia, Forgalom és Környezet, valamint az Igazságügy.

A szövetségi tanács tagjai az ország négy legjobb pártjából származnak, és ez nagyban hozzájárul a stabil kormány kialakításához. A Szövetségi Tanács tagjainak hivatali ideje nem korlátozott.

A Svájci Államszövetség elnöke, amely nagyrészt ünnepélyes szerepet tölt be, minden évben a tagok között mozog. A reprezentatív elnök nemzetközi konferenciákon képviseli az országot, meghatározza a heti konferenciákon megvitatandó napirendet, és nemzeti ünnepekre szólítja fel a polgárokat.

Svájc bírói testülete

Az igazságszolgáltatás fejezete a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság. A Bíróság bíráit a szövetségi közgyűlés választja meg hatévenként. A Legfelsőbb Bíróság a kantoni bíróságok után a fellebbviteli bíróság. A Legfelsőbb Bíróság fellebbezéseket is kap a szövetségi közigazgatás közigazgatási döntéseiről.

Kantonális adminisztráció

A svájci szövetségek kantonjai szervezik magukat a törvények és politikák, a szövetségi alkotmány és a kisebbségek tekintetében. Minden kantonnak alkotmánya van, és átlagosan 5 tagot választ ki a kantoni kormány létrehozásához. A kantonok nagy része egy parlamenttel is rendelkezik. A szövetségi kormány számos feladatot delegál a kantoni közigazgatásra. Az ország 26 kantonjának 6-at fél kantonban tartják, de az összes kanton egyenlő autonómiával és kompetenciával rendelkezik. A kantonok fegyveres rendőri erőkkel rendelkeznek, és egyetemeket és kórházakat működtetnek és jövedelemadókat gyűjtenek.

Választások és népszavazások

A svájci választók évente legalább négy alkalommal szavazhatnak nemzeti javaslatokkal kapcsolatban. A svájci választók többet mondanak a nemzeti és kantoni ügyekben, mint bárhol máshol a világon. A svájci választók választják meg a kantoni kormányok és a szövetségi közgyűlés tagjait.

Politikai pártok Svájcban

Öt fő párt képvisel az ország szövetségi tanácsában. Ezek a pártok a Szabad Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Svájci Konzervatív Demokrata Párt és a Svájci Néppárt.