Milyen típusú kormány van Mexikóban?

Mexikó (hivatalos neve: a Mexikói Egyesült Államok) egy szövetségi elnöki képviseleti demokratikus köztársaság, ahol az elnök államfő és kormányfő. Mexikó jelenlegi kormányát az 1917-es alkotmány vezérli. Mexikó kormányának három ága van, nevezetesen a végrehajtó ág, a jogalkotási ág és az igazságszolgáltatási ág. Rendelkezésre áll a hatáskörök szétválasztása, bár mindegyik fiók ellenőrzi a másikikat.

Mexikó elnöke

Szövetségi köztársaságként Mexikó elnöke a végrehajtó vezetője. Az elnök a fegyveres erők főparancsnoka és az államfő. Mexikó elnökét a 31 állam és a szövetségi körzetek abszolút többsége választja. Mexikó elnökét hat évre választják, és nem lehet újraválasztani. Az elnök felhatalmazást kap arra, hogy kinevezze és elutasítsa a miniszterelnököket és a végrehajtó hatalom többi tisztviselőjét. Az elnök kinevezi a szövetségi kerületi polgármestert, nagyköveteket, a Legfelsőbb Bíróság bíróit és a konzulokat. Az elnök a szenátus jóváhagyásával kijelöli a hadsereg, a haditengerészet és a légierő legfelsőbb tisztviselőit, és az Unió kongresszusának beleegyezésével háborúkat hirdet. Az Alkotmány vezeti az elnököt, hogy bocsánatot adjon az elítélt bűnözőknek.

Mexikói kormány jogalkotási ága

Mexikóban van egy kétkamarás nemzeti kongresszus, melyet a szenátus (felső ház) és a képviselőház (alsó ház) alkot. A szenátus 128 tagból áll, ahol kettőt választanak minden egyes államra, és 2 képviseli a szövetségi kerületet. 32 A szenátorokat az első kisebbség elve alapján ítélik oda, míg további 32 arányt arányos képviselet útján választanak ki. A szenátorok hat évre szólnak, és nem választhatók ki a következő időszakra. A Képviselőház 500 tagból áll. A képviselők 200-at arányos képviselet útján választják ki, ahol nagy plurinominális körzeteket képviselnek. A fennmaradó képviselők egyszemélyes körzeteket képviselnek, és három évre szólnak. A jogalkotónak joga van jogszabályok elfogadására és a nemzeti költségvetés jóváhagyására. A Kongresszus fenntartja a jogot, hogy jóváhagyja a diplomaták elnöki jelölését, és jóváhagyja vagy elfogadja a más országokkal kötött szerződéseket. A kongresszus is adókat vet ki és háborút hirdet. A törvényhozó ideiglenes elnököt nevez ki az ülés megtorlása vagy halála esetén Elnök.

Mexikó bírói testülete

A bírói testület a Mexikó igazságszolgáltatási rendszerének vezetője. A kar mind állami, mind szövetségi jogrendszerből áll. Az ország legfelsőbb bírósága a Mexikóvárosban található Legfelsőbb Bíróság, amely 21 bíróból és öt segédbíróból áll. A bírákat és a bírákat az elnök nevezi ki, amelyet a szenátus hagy jóvá. Öt bíró vezeti a Számvevőszék öt kamaráját, amelyek a következők: Adminisztratív ügyek Kamara, Munkaügyi Kamara, Büntetőbírósági Kamara, Polgári Ügyek Kamara és Kiegészítő Kamara.

Mexikói kabinet

18 Az államtitkárokat az elnök nevezi ki, a szövetségi ügyvezető jogi hivatal vezetője és a főügyész alkotja a kabinetet. A szervezeti egységek közé tartozik a Belügyminisztérium; Védelmi Titkárság; Gazdasági Titkárság; Energiaügyi Titkárság; Pénzügyi és Államhitelügyi Titkárság és Egészségügyi Titkárság.

Mexikó igazgatása

Mexikót egy szövetségi körzet irányítja, amely Mexikóváros és annak közvetlen régiói és 31 állam. Minden államot alkotmánya szabályoz, és megtartja a jogokat és az adók kivetésének jogát, kivéve az államközi vámokat. Az államokat egy hatéves időtartamra megválasztott kormányzó vezeti. Egy magasabb szintű bíróság felügyeli az állam igazságszolgáltatási rendszerét. A Szövetségi Kerületet polgármester és Képviselő Közgyűlés vezeti. Mexikó kormányának elsődleges intézménye az önkormányzat, amely alapvető közszolgáltatásokat nyújt, mint például utcai világítás, víz és csatornázás.