Mik a Kirgizisztán főbb természeti erőforrásai?
Kirgizisztán egy 77, 202 négyzetkilométeres ország az ázsiai központi régióban, ahol körülbelül 6 millió ember él. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 2017-ben Kirgizisztán GDP-je körülbelül 7, 061 milliárd dollár volt. Az adatok arra is rámutattak, hogy Ázsia központi régiójában a nemzet a második legszegényebb, a lakosság közel 32% -a él a szegénységi küszöb alatt. A kirgizisztáni gazdaságot érintő egyik kihívás a szovjet blokk felbomlása volt, amely csökkentette a kirgizisztáni áruk piacát. A kirgizisztán gazdaságával kapcsolatos gazdasági problémák ellenére az ország gazdag ásványi erőforrásokkal rendelkezik, a szántóföldektől az ásványi anyagokig, mint a szén és az olaj.
Szántóföld
A CIA World FactBook adatai azt mutatják, hogy Kirgizisztán területének körülbelül 7% -át termesztik a növények termesztésére, és Kirgizisztán földjének 44% -át állattenyésztésre szánták. Kirgizisztán szántóterületei nagy része Chuy tartományban, Talas tartományban és a Fergana-völgyben található. Annak ellenére, hogy a termesztésre szánt termőterület alacsony, a mezőgazdaság a Kirgizisztán gazdaságának egyik legfontosabb területe. Az USAID szerint a mezőgazdasági szektor közel 20% -ot tett ki a nemzet GDP-jének. Az adatok arra is utaltak, hogy a kirgizisztáni munkaerő közel 40% -a foglalkoztatott a mezőgazdasági ágazatban. A Kirgizisztánban termesztett főbb növények közül néhány a gyapot, a zöldség, a dohány és a búza. A mezőgazdaságnak a kirgizisztáni gazdaságra gyakorolt jelentősége miatt számos stratégia került bevezetésre az ágazat növekedésének biztosítására. A Kirgizisztán mezőgazdasági ágazatának javítása érdekében bevezetett egyik legfontosabb stratégia a bio-gazdálkodás bevezetése volt, amely szerint a szakértők úgy vélik, hogy az ország mezőgazdaságának jövője.
Szén
A Szovjetunió geológusai által végzett tanulmány azt mutatta, hogy Kirgizisztánnak az ország legtöbb régiójában hatalmas széneleme van. A geológusok becslése szerint a nemzetnek közel 27 milliárd tonna szénkészlete van, amelyekből 3 milliárdot rendkívül magas minőségűnek tartottak. Az ország mintegy 60 különböző részén található a szén, és néhány jelentős példát említhetünk: Sulukta és Karakeche. A Karakeche rendkívül fontos, mivel a nemzet széntermelésének közel felét adja. Az adatok azt mutatják, hogy a Karakeche mintegy 438 millió tonna szénből áll, amelyeket öt helyen bányásznak. A szovjet időszakban a Sulukta-bányászat jól fejlett volt, azonban a Szovjetunió összeomlása után a város bányászati tevékenysége csökkent. A bányákat és a gyárakat néhány okból elhagyták, és a fő az volt, hogy a bányák kezeléséhez nem volt elegendő szakember. Kirgizisztánban a széntermelés jelentősen csökkent a Szovjetunió összeomlása után, de a kormány számos intézkedést hozott a széntermelés növelésére.
Arany
Az arany a Kirgizisztánban kivont alapvető fontosságú ásványi anyagok egyike, mivel 2016-ban a nemzet GDP-jének több mint 8% -át tette ki. A kirgizisztáni nagyléptékű aranybányászat az 1980-as években kezdődött, és az első olyan terület, ahol az aranyat ebben az időszakban bányászták, a Makmal volt. . Kirgizisztán egyik legjelentősebb aranybányája, Kumtor, 1996-ban alakult ki. Az aranyot először 1997-ben Kumtorból hozták ki, és egy évvel később az enyém közel egymillió uncia aranyat termelt. A kirgizisztáni aranybányászati ipar olyan külföldi befektetéseket vonzott, mint például Kanada és Kína. A Kumtor bánya jelentősen részesült a külföldi befektetésekből, mivel 370 millió dollárt bocsátottak a bányába, hogy korszerűsítsék működését. Kirgizisztán egyéb aranybányái közé tartozik a Taldybulak Levoberezhny, amelyet egy kínai vállalat és a Bozymchakn üzemeltet, amelyet egy Kyrgyzstani vállalat üzemeltet. Kirgizisztán kormánya arra törekszik, hogy növelje az országban termelt arany mennyiségét annak érdekében, hogy növelje a bevétel összegét.
Olaj
A kirgizisztáni olajok többsége más országokból származik, az országban kevés olajbetét miatt. A kirgizisztáni olajok nagy része az ország déli régiójában, valamint a Fergana-völgyben található. A kirgizisztáni kiaknázott olajforrások többsége az Osh régióban található medencékből származott. Az Osh-régió medencéi 1992-ben mintegy 112 000 tonna olajat termeltek, ami lényegesen alacsonyabb, mint a nemzetben fogyasztott olaj mennyisége, amely becslések szerint 2, 5 millió tonna olaj. 2001-ben az ország déli régiójában egy kanadai vállalat jelentős olajbetéteket fedezett fel. Az olajkészletek becslések szerint 10 millió tonna olaj. A tartalékok nagy mérete ellenére Kirgizisztán különböző okok miatt nem tudta kiaknázni az olajat. Az egyik oka annak, hogy a tartalékokat nem hasznosították, az elégtelen külföldi befektetések az olajszektorban.
Víz
A víz Kirgizisztán egyik legfontosabb természeti erőforrása, mivel elsősorban vízerőművek előállítására használják. Az adatok azt mutatják, hogy a vízenergia a Kirgizisztánban termelt energia több mint 90% -át teszi ki. A szakértők úgy vélik, hogy Kirgizisztán hidroelektromos potenciáljának kevesebb mint 10% -át hasznosították, és a kormányt arra ösztönözték, hogy növelje az ágazat fejlődését. Kirgizisztán kormánya egyetértett Üzbegisztán és Kazahsztán kormányaival, hogy cserélje ki a fosszilis tüzelőanyagokat. A Kirgizisztán legjelentősebb vízerőművei közé tartozik a Toktogul-gát, amely a legnagyobb kapacitással rendelkezik, a Kurpsai-gát és a Tash-Kumyr-i vízerőmű. A kirgizisztáni vízenergia-projektek többsége a Naryn-folyó mentén található.
A gazdaság növekedése
Kirgizisztán gazdasága várhatóan az elkövetkező években növekedni fog az ország által tapasztalt makrogazdasági stabilitás miatt. Az adatok azt is jelzik, hogy az ország természeti erőforrásainak megfelelő kihasználása biztosítja a gazdasági növekedést. A természeti erőforrások megfelelő kihasználása mellett az országban a gazdasági növekedést biztosító egyéb tényezők a biztonság és az ország politikai reformjai. A Világbank is hangsúlyozta a gazdaság diverzifikálásának és a fiatalabb generációnak a gazdaságban való pozitív hozzájárulást biztosító készségeinek fontosságát.
