Mi a hatalomelmélet egyensúlya?
Ha egy ország jelentősen erősebb, mint a szomszédai, akkor valószínűleg nem maradnak hosszú ideig. Az erősebb katonai és nagyobb erőforrásokkal rendelkező ország végül kihívja és esetleg meghódítja a gyengébb országokat.
Vagy legalábbis ez a világ a hatalmi elmélet egyensúlya szerint. A görög városállamok közötti konfliktusból nyert hatalmi elmélet egyensúlya azt mondja, hogy minden nemzet biztonságosabb, ha egyenlő hatalommal és katonai képességekkel rendelkeznek.
Számos modern ország - mint az Egyesült Államok és Kanada - hatalmi egyensúlyt épített ki kormányzati rendszereikbe. Az Egyesült Államokban a jogalkotási ág törvényeket hoz létre és fogad el, a bírói testület értelmezi és meghatározza a törvény alkalmazását, az elnök pedig az ügyvezető ágon keresztül vezet. Ezek a három ág léteznek úgy, hogy senki sem tudja uralni a többit.
A hatalom egyensúlya nemzetközi szinten
A hatalmi elmélet egyensúlya, amelynek kritikusai vannak, az ókori Görögországban és később a 17. és 18. századi Európában jelentős irányadó elmélet volt. Ezeket a területeket gyakran olyan kis városállamok alkotják, amelyek félig rendszeresen próbálták átvenni egymás földjét.
A hatalomelmélet egyensúlya felkeltette a vezetőket, hogy felismerjék, hogy a béke akkor lehetséges, ha senki sem volt túl nagy erővel. Az egyensúly megteremtésének egyik létfontosságú eszköze az udvariasságok építése. Az államok a saját katonai kapacitásuk fejlesztésével válaszoltak a szomszédosok túlméretezett katonai növekedésére is.
A hatalom egyensúlya a kormányban
Nem minden ország fektette be a saját kormányuk hatalmi egyensúlyát, de sokan látták a hasznosságot. Az olyan országok, mint az Egyesült Államok és Kanada olyan ellenőrzési és kiegyensúlyozási rendszereket hoztak létre, amelyek lehetővé teszik, hogy minden egyes ág önálló legyen, és képes legyen biztosítani, hogy a többi szervezeti egység ne vegye túl nagy ellenőrzést. Az Egyesült Államokban például az elnök vétálhatja vagy leállíthatja a szenátus vagy a kongresszus által elfogadott törvényeket, de van egy folyamat a vétó felülbírálására is, ha az elnök túlságosan használja ezt a hatalmat.
A hatalom egyensúlyát fenntartó szervezetek
Olyan csoportok, mint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) vagy az Egyesült Nemzetek (ENSZ) munkája a béke és a nemzetek közötti együttműködés fenntartása érdekében. Ezek a csoportok segítik a világméretű egyensúlyt a beszélgetés megkönnyítésével, és néha közbelépnek, amikor az államok túl erősek a szomszédaik biztonsága érdekében. A mai társadalomban a vagyon és a hatalom egyenlőtlen koncentrációja áll fenn az államok között, így ezek a szervezetek arra törekszenek, hogy biztosítsák, hogy a kevésbé erőteljes országok hangot kapjanak a nemzetközi politikában.
