Mi az a Timor-Leste (Kelet-Timor) pénzneme?

Timor-Leste (Kelet-Timor) Délkelet-Ázsiában található. Az állam Timor-sziget felét, Jaco és Atauro szigeteit, valamint az Oecusse exlávét alkotja. Az ország teljes területe mintegy 5400 négyzet mérföld. Kelet-Timor hivatalos devizái az Egyesült Államok dollárjegyei és a kelet-timori centavo érmék. A Centavo-érméket az 1, 5, 10, 25 és 50-es címletben találjuk meg, és így az 1 dolláros érme kivételével megegyeznek a dollár-érmék címletével. Az érmék folyamatos használata és a centavo bankjegyek jövőbeli valószínűsége bizonytalan. Az érméket nem ismerik el nemzetközileg, ezért nem kapják meg az ISO kódot. Az Egyesült Államokban keringő összes amerikai dollár-bankjegy ($ 1, $ 5, $ 10, $ 20, $ 50 és $ 100) szintén Kelet-Timorban kerül forgalomba.

Az amerikai dollár elfogadása

A dollár 2000-ben váltotta fel az indonéz rúpiát a hivatalos ügyletekben használt pénznemként. 2003-ban a dollár hivatalos állami valutaként került bevezetésre az általános gazdaságba. A dollár elfogadására vonatkozó döntést az Egyesült Nemzetek és Kelet-Timor kormánya hozta meg, hogy megmentse az országot a politikai és gazdasági instabilitástól.

Amerikai dollár megszerzése Kelet-Timorban

A dollár elfogadása megkönnyítette a kereskedelmet és az üzleti tevékenységet az országban. Az amerikai turistáknak egyszerűen szükségük van arra, hogy készpénzüket az országba vigye, és bármilyen módon költenek. Más államok állampolgárai meg kell látogatniuk egy irodát, hogy cseréljék pénznemüket. Mivel a centavo-érmék a dollár-érmékhez vannak kötve, valószínűleg az érméket a jegyzetek használatának egyenlegeként kapja meg. A gazdaság pénzalapú társadalom, és a műanyag pénznemet ritkán használják, kivéve a high-end létesítményekben, mint például a drága éttermekben.

Timor-Leste gazdasága

Kelet-Timort alacsony jövedelmű gazdaságnak tekintik, amelynek GDP-je körülbelül 3 milliárd dollár. Az Emberi Fejlesztési Indexben a 133. helyen áll. A szegénységi küszöb alatti népesség mintegy 49% -a, az ország fele kevesebb mint 1, 25 dollárt keres naponta, 20% pedig munkanélküli. Az évtizedek függetlenség elleni küzdelme Indonéziával szemben még mindig érezhető, mivel az infrastruktúra továbbra is sérült, és jelentős számú ember továbbra is eltolódik. Az ország elsődleges importja az élelmiszer, a benzin, a petróleum és a gépek, míg az elsődleges export a kávé, a szantálfa és a márvány.