Mi az a Strandflat?
A part menti földrajzi terület tekintetében a partszakasz olyan földformára utal, amely a parton viszonylag lapos földterületből áll, amelyet erózió képez. A tengerfenék közelében található egy sodrófa is. A sodronyszál nem egyenletes sík, és a szálterület helyi terepe változhat. Ebből kifolyólag nehéz megítélni, hogy egy strandszélesség magassága meghaladja-e. A strandszélesség tengerszint feletti magassága 40 méterről 30 m tengerszint feletti magasságra változhat. Ez olyan helyzeteket eredményezhet, amikor a partvonal nem egyenletes. Néhány part menti területen megtalálhatóak a sziklák (kicsi, sziklás szigetek, ahol nincs hely az emberi településhez), ahol a strandflat létezik. A félszigetek hódolások, és ott is találhatók, ahol szálcseppek léteznek. A síkképesség szempontjából a szálkúp viszonylag laposabb, mint a környező terület, például a hegyvidéki területek.
A partvidék egy olyan parti tájkép, amely Norvégiában szokásos. A Strand szó szerint a "beach" a norvég. Norvégia nem az egyetlen hely, ahol szálcseppek találhatók. Ez a földforma is megtalálható a nyugati Skóciában, az Alaszka partján, a Dél-Shetland-szigeteken, a Svalbardon és a Grönlandon. Magas szélességi területeken is megtalálhatók.
Hol jönnek a Strandflats?
A strandfalak egy jól tanulmányozott parti földforma. Ez a legismertebb partvidéki forma Norvégiában. Azonban nem született megegyezés arról, hogy hogyan alakult. Ennek ellenére 1894-ben Hans Reusch norvég geológus használta. Számos elmélet állt rendelkezésre, hogy megmagyarázzuk a szállaplat eredetét.
Reusch szerint a jegesedés bekövetkezése előtt előforduló tengeri kopás következtében kialakult szálcseppek. Reusch azt is hozzátette, hogy a nem tengeri erózió hozzájárult a szálfal kialakulásához. Azt is javasolta, hogy a strandflat a norvég fjordokat megelőzze.
Fritjor Nansen, az északi-sarkvidéki felfedező egyetértett Hans Reusch-szel, és mindketten egyetértettek abban, hogy a tengeri hatások jelentős szerepet játszottak a sodronyok kialakításában. Nansen azonban elméletileg azt állította, hogy a fagyos időjárás jelentős tényező volt a sodronyok kialakításában. Nansen a tengeri kopás elméletét semmisnek ítélte. Ennek oka az volt, hogy ezt a területet olyan területeken helyezték el, ahol védették őket a nagy óceáni hullámoktól. Azt is állította, hogy a fjordok után alakultak ki a sodronyszálak, és nem a Reusch elmélete előtt.
Egy másik norvég geológus, Olaf Hollendahl azt javasolta, hogy a szálcseppek jeges eredetűek legyenek. Fia, Hans Hollendahl még tovább fogja venni az apja elméletét. Ő és egy másik geológus, E. Larsen, azt javasolja, hogy a sodronyszálak eredete a kvaterner gleccsációs időszakban legyen, fagyos időjárással kombinálva. Ezen elmélet szerint a fagyhatás hozzájárult az üledékek és a tengeri jéggel szállított anyagok lazításához, melyet a fagyos időjárás okoz, így hozzájárulva a viszonylag sík földfelszínhez. Tomod Klemsdal újabb hozzájárulást adna a jégelmélethez. Elmondása szerint a cirkuszi gleccsereknek valószínűleg szerepe volt a sodronyszálak szélesebb és nagyobb szintjének kialakításában.
A legutóbbi elmélet, amely hozzájárult ahhoz, hogy a szálcseppek alakultak ki, a Norweigan Journal of Geology 2013-as kiadványából származott. Az Odleiv Olsen és munkatársai által felvetett hipotézis az volt, hogy a szálcseppek a triassai korban lévő peneplainból származnak. Lehetett volna a felszínre vinni, majd a pliocén és a pleisztocén korszakok idején időnként lecsapódni.
Strandflats és emberek
Függetlenül attól, hogy miként alakultak ki a sodronyok, egy konszenzus érhető el. A strandflats az emberek számára előnyös, különösen Norvégiában. Norvégiában van egy robusztus, fjorddal borított partvonal. Ez megnehezíti a települések építésének helyeit. Norvégia szálcseppjei az embereknek helyeket telepítettek, és a mezőgazdaság növekedéséhez. Ezek a földformák több helyet biztosítanak a település és a gazdálkodás számára. Norvégiában a strandszél fontos kulturális tájképnek számít.
A partvidék egy olyan parti tájkép, amely Norvégiában szokásos. A Strand szó szerint a "beach" a norvég. Norvégia nem az egyetlen hely, ahol szálcseppek találhatók. Ez a földforma is megtalálható a nyugati Skóciában, az Alaszka partján, a Dél-Shetland-szigeteken, a Svalbardon és a Grönlandon. Magas szélességi területeken is megtalálhatók.
Hol jönnek a Strandflats?
A strandfalak egy jól tanulmányozott parti földforma. Ez a legismertebb partvidéki forma Norvégiában. Azonban nem született megegyezés arról, hogy hogyan alakult. Ennek ellenére 1894-ben Hans Reusch norvég geológus használta. Számos elmélet állt rendelkezésre, hogy megmagyarázzuk a szállaplat eredetét.
Reusch szerint a jegesedés bekövetkezése előtt előforduló tengeri kopás következtében kialakult szálcseppek. Reusch azt is hozzátette, hogy a nem tengeri erózió hozzájárult a szálfal kialakulásához. Azt is javasolta, hogy a strandflat a norvég fjordokat megelőzze.
Fritjor Nansen, az északi-sarkvidéki felfedező egyetértett Hans Reusch-szel, és mindketten egyetértettek abban, hogy a tengeri hatások jelentős szerepet játszottak a sodronyok kialakításában. Nansen azonban elméletileg azt állította, hogy a fagyos időjárás jelentős tényező volt a sodronyok kialakításában. Nansen a tengeri kopás elméletét semmisnek ítélte. Ennek oka az volt, hogy ezt a területet olyan területeken helyezték el, ahol védették őket a nagy óceáni hullámoktól. Azt is állította, hogy a fjordok után alakultak ki a sodronyszálak, és nem a Reusch elmélete előtt.
Egy másik norvég geológus, Olaf Hollendahl azt javasolta, hogy a szálcseppek jeges eredetűek legyenek. Fia, Hans Hollendahl még tovább fogja venni az apja elméletét. Ő és egy másik geológus, E. Larsen, azt javasolja, hogy a sodronyszálak eredete a kvaterner gleccsációs időszakban legyen, fagyos időjárással kombinálva. Ezen elmélet szerint a fagyhatás hozzájárult az üledékek és a tengeri jéggel szállított anyagok lazításához, melyet a fagyos időjárás okoz, így hozzájárulva a viszonylag sík földfelszínhez. Tomod Klemsdal újabb hozzájárulást adna a jégelmélethez. Elmondása szerint a cirkuszi gleccsereknek valószínűleg szerepe volt a sodronyszálak szélesebb és nagyobb szintjének kialakításában.
A legutóbbi elmélet, amely hozzájárult ahhoz, hogy a szálcseppek alakultak ki, a Norweigan Journal of Geology 2013-as kiadványából származott. Az Odleiv Olsen és munkatársai által felvetett hipotézis az volt, hogy a szálcseppek a triassai korban lévő peneplainból származnak. Lehetett volna a felszínre vinni, majd a pliocén és a pleisztocén korszakok idején időnként lecsapódni.
Strandflats és emberek
Függetlenül attól, hogy miként alakultak ki a sodronyok, egy konszenzus érhető el. A strandflats az emberek számára előnyös, különösen Norvégiában. Norvégiában van egy robusztus, fjorddal borított partvonal. Ez megnehezíti a települések építésének helyeit. Norvégia szálcseppjei az embereknek helyeket telepítettek, és a mezőgazdaság növekedéséhez. Ezek a földformák több helyet biztosítanak a település és a gazdálkodás számára. Norvégiában a strandszél fontos kulturális tájképnek számít.
