Mi az óriási bolygók?

Az óriási bolygók olyan nagy bolygók, amelyek elsősorban olyan anyagokból állnak, amelyek alacsony forráspontúak, mint például gázok vagy jég, nem pedig kőzet vagy szilárd anyagok. Azonban nagy szilárd bolygók is létezhetnek, mint például a Kepler-10c, amely egy tízszerese a Föld tömegének exoplanetje. A Naprendszer négy óriási bolygót tartalmaz: Jupiter, Saturn, Neptunusz és Uranus. A Földhöz képest ezek a hatalmas égitestek jelentősen távolabb vannak a Naptól.

Az óriási bolygók típusai

Gáz óriások

A Naprendszer két gáz óriási bolygója, Jupiter és Saturn elsősorban hidrogénből és héliumból áll. Ezeken a gázokon kívül a Jupiter és a Saturn nehezebb elemeket is tartalmaznak, amelyek tömegük 3% és 13% között vannak. A gáz óriásoknak van egy külső rétege, amely molekuláris hidrogénből áll, amely alatt folyékony fémes hidrogénréteg van. A légkör legkülső része számos réteg felhőt tartalmaz, amelyek ammóniából és vízből állnak.

Jupiter

A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, és a Naptól ötödik helyen található. Tény, hogy a Jupiter 250% -kal nagyobb, mint a Naprendszer összes többi bolygója. A nagygáz óriásanyagot elsősorban hidrogén alkotja, bár a tömegének 25% -a hélium. A többi óriási bolygóról eltérően a Jupiter nem rendelkezik jól meghatározott szilárd felülettel, és a gyors forgás következtében a bolygó egy sima gömb alakú. Jupiternek 79 ismert holdja van, beleértve a hatalmas galileai holdakat, amelyeket 1610-ben felfedeztek Galileo Galilei olasz csillagász. A négy galileai hold (Io, Europa, Ganymede és Callisto) a Naprendszer egyik legnagyobb tárgya. Tény, hogy Jupiter legnagyobb holdja, Ganymede, nagyobb, mint a Mercury.

Szaturnusz

A Szaturnusz a Naprendszer második legnagyobb bolygója, és hatodik helyen található a Naptól. A Szaturnusz átlagos sugara kilencszer nagyobb, mint a Föld sugara. A Szaturnusz magjának belső része nikkel-vas és sziklák, például oxigén- és szilíciumvegyületekből áll. A bolygó magját egy fémhidrogén réteg borítja, majd folyékony hélium és folyékony hidrogén rétegek, majd egy külső gázréteg. A szaturnusz halványsárga színárnyalata a külső atmoszférában lévő ammónia kristályok miatt. A Szaturnusz ismert gyűrűs rendszeréről ismert. Emellett a Saturnnak legalább 62 holdja van, de csak 53 nevet kaptak.

Ice Giants

A Naprendszer két jég óriási bolygója, a Neptunusz és az Uránusz ködös légköri rétegeket tartalmaz, amelyek kis mennyiségű metánt tartalmaznak, ami a bolygók akvamarin színét teszi lehetővé. A jég óriásoknak hidrogénben gazdag légköre van, amely a felhőktől 85% -ig (Neptunusz) és 80% -ig (Uranus) terjed ki. A légkör alatt a jég óriások elsősorban ammóniából, metánból és vízből, valamint néhány kőből állnak.

Neptun

A Neptunusz a Naprendszer harmadik legsúlyosabb bolygója, valamint a negyedik legnagyobb átmérője. A Föld tömegének tizenhatszorosa, külső atmoszférája a Naprendszer leghidegebb része. A Neptunusz a Nap legtávolabbi bolygója, és nem szabad szemmel látható. A bolygónak tizennégy ismert holdja van, amelyek közül a legnagyobb a Triton. Bár a matematikailag több száz évvel korábban megjósolták, Neptunust 1846. szeptember 23-án Johann Gottfried Galle német csillagász először hivatalosan azonosította.

Uránusz

Az Uránusz a Naprendszerben a bolygó negyedik legnagyobb bolygója és a harmadik legnagyobb sugara. A bolygó ugyanolyan összetételű, mint a Neptunusz, de hangulata hasonló a Szaturnuszhoz és a Jupiterhez. Az Uránusz belső része sziklákból és jégből áll. Habár nem a legtávolabb a naptól, a Naprendszer leghidegebb bolygója. A bolygót a német születésű brit csillagász William Herschel fedezte fel 1781 március 13-án, és huszonhét ismert természetes műholdat tartalmaz.