Mi az a konfliktuselmélet?

A konfliktuselmélet azt állítja, hogy a társadalom folyamatos konfliktusállapotban van a szűkös erőforrásokkal szembeni versenyben. Azt is kimondja, hogy a megfelelőséget a dominancia és a hatalom biztosítja, nem pedig konszenzus.

Marx Konfliktuselmélete magyarázata

Karl Marx eredetileg konfliktuselméletet fogadott el, hogy megmagyarázza, miért volt a társadalom pénzorientált. Karl Marx kijelentette, hogy sok konfliktus a társadalomban az erőforrások szűkösségének eredménye. Ez azt is jelentette, hogy a gazdagok miért próbáltak megtartani azt, amit még akkor is, ha azt jelentette, hogy elnyomja a szegényeket. Marx tanulmányozta a gazdag és szegény osztályok közötti konfliktusokat az erőforrások ellenőrzésével. A gazdagnak, vagy a burzsoáziának nevezte a hatalom nagy részét, annak ellenére, hogy kis számban volt. Ők voltak a kapitalisták, földtulajdonosok és ipari szereplők, akik a társadalom fontos erőforrásait irányították. Másrészt, a szegény, vagy a proletariátus, amely a társadalom lakosságának többségét alkotta, mégis elnyomott volt. Ezek az egyének nagy erőfeszítéseket tettek erőforrások létrehozására, de keveset vagy semmit sem kaptak cserébe.

Marx tudatában volt a burzsoázia hibás gondolkodásának és meggyőződésüknek, hogy a vagyonuk privát volt. A burzsoázia azt gondolta, hogy gazdagok voltak, mert keményen dolgoztak és nevelkedtek, míg a szegények hátrányos helyzetűek lustaságuk és írástudatlanságuk miatt. Ezt elutasította azzal, hogy megpróbálta bevezetni egy osztálytudatot a proletariátusnak. Azt akarta, hogy a munkásosztály felemelkedjen és felborítsa a kapitalista rendszert.

Marx úgy vélte, hogy a munkásosztály felemelkedése segítene elkerülni a jövőbeni konfliktusokat az erőforrások egyenlőtlen elosztása következtében. Ennek megoldására a szocializmus bevezetését javasolta. Ebben a rendszerben mindenki egyenlő arányban részesülne a forrásokból, amelyek elméletileg békéhez és stabilitáshoz vezetnének.

Konfliktuselméleti példák

  • 2008-as pénzügyi válság: A 2008-as pénzügyi válságot követően számos tiltakozás történt, amelyek az amerikaiak körében haragot éreztek. A polgárok elvesztették megtakarításaikat és befektetéseiket, de a kormánytól való segélyezés csak az elit bankok és magánszemélyek javára járt.
  • A nemek közötti bérszakadék: A férfiak és a nők közötti bérkülönbség példája lehet a konfliktuselméletnek. A női munkavállalókat gyakran figyelmen kívül hagyják, és a promóciók nagyobb valószínűséggel kerülnek a férfiaknak.
  • A faji megkülönböztetés: A marginalizált emberek csoportjainak szembesült rasszista tájékozott előítéletek a konfliktuselmélet egyik példája az életminőség egyenlőtlensége és az általa okozott lehetőségekhez való hozzáférés miatt.
  • Háború: A háborúra alkalmazott konfliktuselmélet egyik példája lehet a dél-szudáni konfliktus, amely a források elosztásából ered. Az olaj árbevétele keserűen vitatott az elit között. Ez a küzdelem a mai napig nagyon bosszantóvá tette a békét. Dél-Szudán ugyanezen okokból is szétesett Szudánból. Az észak az erőforrások elosztása során megkülönböztette a délet, és 22 évig tartó polgárháborúhoz vezetett.

A konfliktuselmélet kritikái

Marx konfliktuselméletét kifogásolták, mert túlságosan egyszerűsítette a nagyon bonyolult fogalmakat. Míg a konfliktuselmélet elismerését fejezte ki azért, mert képes hatékonyan példázni, hogy miért nem működnek a társadalomban a fogalmak, kritizálják, hogy nem tudja megmagyarázni, hogy miért nem működnek a fogalmak. A konfliktuselmélet ellentéte a strukturális funkcionalizmus, amely azt állítja, hogy a társadalom egy közös cél érdekében működik együtt. Mindazonáltal ezek a megtámadások ellenére a konfliktuselmélet erősen befolyásolta az azt követő elméleteket, mint például a globalizáció, a feminista elméletek és a posztmodern diskurzus.

Ajánlott

Hol van a világ legnagyobb tornya?
2019
A legnagyobb iparágak Új-Zélandon
2019
Mi történt a kis jégkorszak alatt?
2019