Mi az indiai szubkontinens?

A szubkontinens egy nagy terület, amely földrajzilag, politikával vagy kultúrával elválasztva egy nagyobb kontinenstől. A kifejezést eredetileg az Észak- és Dél-Amerika leírására használták, mielőtt a kettőt külön kontinensnek minősítették. Ma az indiai szubkontinens egy példa erre a funkcióra. Ez egy dél-közép-ázsiai félsziget, amelyet az Indiai-óceán és az Arab-tenger vesz körül. Ez a terület elsősorban az indiai lemezre, a keleti féltekén az egyenlítő mentén található tektonikus lemezre koncentrál. Az indiai szubkontinens pontos perimetereinek nincs széles körben elfogadott definíciója, bár sok kutató egyetért abban, hogy India, Banglades, Pakisztán, Nepál, Srí Lanka, Bhután és a Maldív-szigetek. A közelmúltban a területet egyre inkább Dél-Ázsiának nevezik.

Az indiai szubkontinens földrajza

Az indiai szubkontinens számos különböző földrajzi adottságot foglal magában. Az északi határ mentén a Himalája hegyei alkotnak természetes határt India, Pakisztán és Nepál között. Az indiai szubkontinens nyugati régiója a hindu kush hegységből áll, amely Pakisztánt Afganisztántól elválasztja. Ez a hegység az Indus folyó völgye és az Amu Darya folyó közötti elválasztó vonal. Az Arakan-hegység a keleti határ mentén található. A szubkontinens közepe tele van tavakkal, síkságokkal, folyókkal, erdőkkel és sivatagokkal. A korábban említett hegyvidékek segítenek elkülöníteni az indiai szubkontinenset Ázsiából, külön kulturális és politikai identitást biztosítva.

Az indiai szubkontinens növény- és állatvilága

Az indiai szubkontinens egyedülálló elhelyezkedése miatt a terület számos növénynek és állatnak ad otthont. Ázsiából elefántok, majmok és vaddisznók leszármazottai voltak. Ezen túlmenően az indiai szubkontinens a világ többi részét a tehenek és antilopok őseinek adta. Ma a szubkontinens a mangrove, az orchideák és a bambusz, valamint a hosszú fülű sündisznók, a noctule denevérek, a királykobrák és a teve pókok (néhány nevet) otthona.

Az indiai szubkontinens és változó kultúrája története

A legkorábbi ismert civilizáció a szubkontinensen belül 2300-tól BC és 1750-ig nyúlik vissza, ismert az Indus-völgyi civilizáció. Az árja kultúrája végül 1750-től BC-ig 1000-re költözött, és meghódította a területet. Ezzel a kultúrával elkezdődött a kasztrendszer kezdete, ahol a társadalmat különféle társadalmi helyek között választották el a papoktól a munkásokig. A Kr. E. 900 körül a hinduizmus gyökerei jöttek létre, mivel Brahmans a létezés valódi jelentését keresték. Folytatódott az osztályrendszer, és a hinduizmus továbbra is befolyásolja az életet a szubkontinensen a mai napig.

Valamikor 500 BC és 600 BC között a buddhizmus és a jainizmus minden ember emberi erőszak nélküli és egyenlőségű üzeneteivel született. Ez a meggyőződés sok ember figyelmét felkeltette a kasztrendszerben. Az indiai szubkontinenset később Nagy Sándor megszállta, aki perzsa befolyást hozott a kultúrára. Ugyanez volt az idő, amikor megalakult a Maurya Birodalom, amely a szubkontinens 322-től BC-ig 185-ig tartott. Mindketten a térségben hagyta el a művészetet, szobrokat és építészetet.

A szubkontinensen a Gupta Birodalom uralkodása alatt 320 AD és 510 AD között került sor kulturális megújulásra. A dinasztia császárai a művészet és irodalom védnökei voltak. 650-től 1350-ig a szubkontinens az északi Rajput Birodalom és a déli Chalukyas és Pallavas Birodalom között oszlik meg. Ez idő alatt a festészet, a tánc és a zene a vallási kifejezés fontos formái lettek, és nagy templomokat építettek. Az észak végül kisebb, ütköző birodalmakra bontakozott, amelyek lehetőséget biztosítottak a 8. században megérkezett muszlim betolakodók számára, hogy lassan megszerezzék az irányítást.

A Mughal Birodalom 1826-ig 1826-ig átvette az irányítást, és széles körben elterjedt az iszlámra, különösen az indiai szubkontinens északi régiójában. A szabálynak ez a periódusa tartósan befolyásolta a régió művészetét, zenéjét, irodalmát és építészetét. Néhány császár még népszerűsítette a vallási toleranciát a muszlimok és a hinduk között.

Az európai felfedezők 1700 és 1900 között kezdték befolyásolni és gyarmatosítani az indiai szubkontinenset, és a britek jelentős ellenőrzést szereztek. Ők magukkal hoztak konkrét építészeti stílusokat, amelyek ma is láthatóak a régióban. 1947-ben India és Pakisztán függetlenné vált Angliából.

Mindezek a betörő kultúrák jelentősen befolyásolták az indiai szubkontinensen megtalálható mai kultúrát.