Mi az a fjord?

A fjordok a Föld legdrámaibb geológiai képződményei. A fjord egy hosszú, mély és keskeny tengeri bemenet. A beömlőnyílás egy olyan típusú öböl, ahol a partvonal a szárazföldre vág, és tengervízzel tölt el. Három oldalról meredek sziklák veszik körül. Legkülönlegesebb jellemzője, hogy hosszabb, mint széles. Ha a bemenet szélesebb, mint amilyen hosszú, az öbölnek és nem fjordnak tekinthető. A fjordok az alábbi helyeken találhatók: Alaszka, Washington, Norvégia, Svédország, Izland, Grönland, Newfoundland, Skócia, Brit Columbia, Chile és Labrador (többek között).

Hogyan alakulnak ki a fjordok?

A lassan mozgó gleccserek több jégkorszak alatt alakították ki a fjordokat. Ahogy a gleccser elmozdult, levágta a jég felső rétegeit és az alábbi üledéket. Az olvadó vizek is a farokba vájtak, ami azt jelenti, hogy sok fjord valójában mélyebb, mint a benne lévő tenger. Ahol a fjord találkozik a tengerrel, más néven a száj, sok gleccser maradt a shill vagy a shoal rock betétek mögött. Mivel a száj egy sekélyebb nyílás, mint a fjord teste, rendkívül gyorsan mozgó vizet eredményez (ez magában foglalja az erős áramokat és a sósvízi zátonyokat).

Melyek a fjordok közös jellemzői?

Bár a fjordok közös formációs történetet osztanak meg, nem mindegyikük ugyanazokkal a geológiai jellemzőkkel rendelkezik. Ezek közül a különböző tulajdonságok közül néhány a hidrológia, az epishelf tavak, a korallzátonyok és a skerries. Az alábbiakban közelebbről megnézzük az egyes jellemzőket:

Hidrológiai

A hidrológia a víz fjordon belüli viselkedésére vagy jellemzőire utal. A legtöbb helyen a nyári melegebb hőmérséklet a hó és a jég helyi folyókba olvadásához vezet. Ezek a túlfolyó, édesvízi folyók gyakran a fjordba áramlanak, összekeveredve a sós vízzel. Ez a keverék sós vizet hoz létre, amelynek felülete a nyílt tenger felszínén emelkedik. A felületi magasságok közötti különbség miatt a víz felső rétege a tengerbe áramlik. Ugyanakkor a sósav alsó rétege a fjordba kerül. A legmélyebb vizek némelyike nagyon hideg marad és nem mozog. Ez a mozgáshiány azt jelenti, hogy a víz nem rendelkezik elegendő oxigénmennyiséggel és nem tudja támogatni a vadvilágot. Néhány fjordban a sósvíz tetején lévő sós vízréteg olyan mély, hogy a fjord lefagy. Ez nem eredményez oxigént az egész fjordon, ami nagy „halott zónákat” teremt. Néhány fjord nagyon kevés folyóvizet kap, ezért nem érinti ezt a jelenséget.

Télen a fjordok hidrológiáját nem befolyásolja az édesvíz. Az édesvíz hiánya miatt a felszíni víz és a mélyebb víz könnyebben keverhető. A szél befolyásolja az áram áramlását, a sósvizet a partról a fjord belső területeire tolva. Ebben az esetben a víz valószínűleg állandó áramlást mutat.

Epishelf-tavak

Néhány fjord másik jellemzője az epishelf tavak jelenléte. Ezek a tavak akkor fordulnak elő, amikor az olvasztott friss víz csapdába esett egy úszó jégpolc alatt. Ez az édesvíz nem keveredik össze az alábbi sósvízzel, hanem a tetején lebeg. Néha ez az izolált ökoszisztéma néven ismert.

Korallzátonyok

Néhány kutató 2000-ben észrevétlenül felfedezett korallzátonyokat talált a norvég fjordokban. További kutatások felfedezték, hogy ezek a korallzátonyok az ország északi régióiból a déli irányba nyúló fjordokban találhatók. Úgy gondolják, hogy ezek a korallzátonyok hozzájárultak Norvégia gazdag tengeri életéhez, ami sikeres halászati iparát eredményezte. Folyamatban van a kutatás a fajon belüli fajok azonosítására.

Az Új-Zéland fjordjai szintén a korallzátonyok ökoszisztémáinak otthont adnak. Ezek egyedülállóak, mert az édesvizek mély rétege lehetővé teszi ezeknek a tipikusan mélyvízi korallzátonyoknak a vízben való jelenlétét, ami sokkal alacsonyabb a szokásosnál.

Skerries

Sok helyen, ahol a fjordok szokásosak, a partvonalakat ezek a geológiai képződmények fedik le. Valójában ezek a fjordok sokan kifejlesztették, hogy gyakran elvágják a partvonalat több ezer szigetre. Ezen szigetek némelyike nagyságrendű és hegyekkel borított, míg mások kicsiek és kicsit többnek tűnnek, mint egy nagy, a vízből kilógó szikla. A skerries leggyakrabban a fjordok száján találhatók. Néha ezek a skerries egy fjordot alkotnak, amely párhuzamos a partvidékkel, ami védőcsatornát hoz létre, amely nyugodt vizekkel könnyen navigálható.

Zavartság a szó felett: fjord

Annak ellenére, hogy az angol nyelv a skandináv szófjord használatát alkalmazta, némi zűrzavar van a jelentését illetően. Például a dán, svéd és norvég nyelvben a fjord kifejezést általánosabban használják, mint angolul vagy tudományos felhasználással. Általános értelemben a fjord utalhat: hosszú és keskeny édesvízi tavakra, folyókra, öblökre, lagúnákra és hangokra.

Néhány példa erre a zavarra a Montenegrói Kotori-öbölben, amelyet néha fjordnak neveznek, de valójában elárasztott folyó kanyon. Horvátországban a Lim-öbölet gyakran fjordnak is nevezik, de egy gleccser nem hozta létre. Egy másik példa Dániában, ahol számos belépőt neveznek fjordoknak a helyi nyelven. A tudományos definíció szerint azonban Dániában nincsenek fjordok.

UNESCO Világörökség része

Mint már említettük, a fjordok egyedi és gyönyörű tájak. Az UNESCO kulturális és környezeti jelentőségének elismeréseként 2005. július 14-én felvette a Nyugat-norvég fjordokat a Világörökség részévé. Ez a terület két fjordot tartalmaz: a Geirangerfjordot és a Nærøyfjordot. Ezeket a fjordokat az UNESCO világörökségi listáján vették fel, mivel a bizottság szerint a fjordok legszebb és legkiválóbb példái a világon.

A Nyugat-norvég fjordok mintegy 310 mérföld hosszúságúak, és 32 méter és 1640 láb közötti mélységben érnek el, így a világ leghosszabb és legmélyebb fjordjai. A vizeket körülvevő szaggatott hegyek a tengerszint feletti magasságban mintegy 4593 métert érnek el. Ezenkívül ez a terület lombhullató és tűlevelű erdők, vízesések, folyók, jeges tavak és legelők borítják.