Mi az eutrofizáció?

Hipertrofikáció néven is ismert, az eutrofizáció a víz tápanyagokkal, különösen a foszforral és a nitrogénnel való túlzott dúsítására utal, ami a vízi növények és algák növekedésének növekedéséhez vezet. Ahhoz, hogy ez a folyamat megtörténhessen, ezeknek a tápanyagoknak meg kell szüntetniük a víztest képességét, hogy természetes módon tisztítsák meg magukat. Ennek az eljárásnak számos hatása van, például a vízben lévő oxigén mennyiségének jelentős csökkenése. Az eutrofizációt olyan esetekben figyelték meg, amikor a tápanyagok mennyiségének növekedése miatt a vízben a fitoplankton virágzik. Tekintettel a tápanyagok, mint a foszfor és a nitrogén bőségére, a világ minden táján az összes víztest természetesen eutrofizálódhat. Azonban az emberi tevékenységek, mint például a modern gazdálkodási technikák és a műtrágya felhasználása, felgyorsítja a folyamatot.

Az eutrofizációt okozó tényezők

Két elsődleges tényező van az eutrofizációra: az emberi tevékenység és a természetes folyamatok. Az emberek hatással vannak az eutrofizációs folyamatra olyan tevékenységek révén, mint a gazdálkodás és a szennyvízelvezetés. A mezőgazdaságban használt műtrágyákat és egyéb tápanyag-növelő anyagokat az eső idején a víztestekbe lehet mosni. A hulladéknak a víztestekbe történő kibocsátása szintén szerepet játszhat. Mindkét folyamat növeli a víz tápanyagtartalmát, ezáltal az eutrofizációhoz vezet.

Az eutrofizáció természetes módon történhet olyan folyamatokon keresztül, mint az ülepítés, ami a vizet elveszíti természetes tisztítási képességét. A víztisztító képesség csökkentése önmagában a vízminőség csökkenéséhez és az eutrofizáció esélyeinek növekedéséhez vezet.

Az eutrofizációs folyamat

Az algák és vízi növények mennyiségének növekedése a víztestben az eutrofizáció jele. Ez a növekedés a növények biomassza későbbi növekedéséhez vezet, amelynek életciklusuk végén le kell lebomlania. Ezen elpusztult növények teljes lebomlásához a megfelelő mikroorganizmusok nagy mennyiségű oxigént igényelnek. A magas oxigénbevitel miatt oxigénmentes környezet jön létre, és az oxigéntől függő mikroorganizmusok végül meghalhatnak. A lebomló biomassza szerepe az oxigént nem igénylő mikroorganizmusokra kerül. Ez a lebomlás mérgező vegyületeket, például hidrogén-szulfidot és ammóniát szabadít fel, ami a növények és állatok halálát okozhatja a vízben. Ez csak akkor következik be, ha az oxigénbevitel sebessége a lebomláshoz magasabb, mint az oxigén regeneráció sebessége, ami általában így van.

Az eutrofizáció hatása

Az eutrofizáció egyik legnyilvánvalóbb hatása a szervetlen anyagok, például az ammónia mennyiségének növekedése, amely káros a vízre támaszkodó szervezetre vagy növényre. Ezen túlmenően a lebomlási folyamat a degradált vagy lebomló szerves anyagok miatt a csípős és elszíneződött víz növekedéséhez vezet. Ezek a szerves anyagok bonyolult vegyületeket képezhetnek, amelyek károsak a vízre. Egyéb hatások közé tartozik a halak minőségének csökkenése, az idegenforgalomból származó alacsonyabb jövedelem és egyéb káros hatások.

Az eutrofizáció megelőzése és ellenőrzése

A megelőzési technikák magukban foglalják a víztisztító képesség javítását, az ökoszisztémák bevezetését a vízszűrésre, és jobb vagy alternatív mezőgazdasági módszerek alkalmazásával. Az eutrofizáció már megtörtént, a probléma szabályozására vagy megszüntetésére szolgáló technikák közé tartozik a leginkább érintett víz elvezetése, a víz oxigénezése, a foszfor kémiai eltávolítása és a víz kezelése.