Mi az a biotóp?
A biotóp olyan földrajzi régió, amelyben a biológiai környezet egyenletes, és a növény- és állatvilág eloszlása is egységes. A kifejezés szorosan kapcsolódik egy másik „élőhely” kifejezéshez, de a kettőnek különböző jellemzői vannak. A „biotope” szó két görög „bios” szóból (az életből) és a „toposzból” származik (ami helyet jelent). Ernst Haeckel, a híres német zoologista, az 1866-ban megjelent „Általános morfológiájuk” című könyvében bevallja a koncepció bevezetését. Könyvében egy olyan ökoszisztéma Haeckel-államai, amelyeket „biónak” nevezett, amelyet az interakció alakított ki. bioszféra és környezeti tényezők, mint például a talaj és a víz. Ugyanakkor egy másik német, F. Dahl, egy Berlin Zoológiai Múzeum professzora, aki 1908-ban először a „biotóp” kifejezést alkotta meg, amikor egy külön ökológiai rendszert osztályozott.
A biotóp jellemzői
Számos tulajdonság határoz meg egy biotópot. Az egyik jellemző az emberi kölcsönhatás. A biotóp nem létezik kizárólag vad környezetben, de emberi kölcsönhatással is létezhet. Sok emberi tevékenység még egy biotóp kialakulásához is szükséges. Az emberi kölcsönhatás egyik példája egy biotópban egy díszítő virágágyás, aki embereket ültet és táplál, és cserébe elégedett a virág által előidézett esztétikai hatással. A biotópot megkülönböztető másik jellemző a mesterséges tárgyak. Az emberi kölcsönhatás területei valószínűleg érintkeznek a mesterséges tárgyakkal. Az ilyen mesterséges elemek alkalmasak a biotópok regenerálására, azok elrendezése és kialakítása kritikus a biotóp-regenerációban. A biológiailag lebontható anyagokból készült mesterséges tárgyak, mint például a juta vagy szizálból készült szőnyegek az adott biotópok regenerálásához, különösen akkor, ha kölcsönhatásba lépnek az elemekkel (nap, víz és szél). Egy másik jellemző az, hogy a biotópot mikroszkálában határozzuk meg, mint egy makroszkál, mint egy ökoszisztéma esetében. A biotóp lehet olyan kicsi, mint egy kis akvárium vagy egy apró cserepes növény. Ezért a biotóp megőrzése mikroszkopikus jellege miatt meglehetősen megvalósítható. A biotópok másik jellemzője, hogy nyílt rendszerűek, a biotópokat ritkán azonosítják az izolált forgatókönyvekben, de olyan hálózatokban fordulnak elő, amelyekben a különböző biotópok egymással kapcsolódnak egymáshoz. A biotóp regenerálódásának tervezésekor a több biotóp elrendezése egy szakasz kialakítására szolgál.
Biotóp helyreállítása
Miközben a biotóp meghatározása ökológiai kérdéssé teszi, a fogalmat a politikai és adminisztratív kontextusban is használják. A kifejezést népszerűen szorosan használják a természeti környezet megőrzésével, megteremtésével és regenerálásával.
Alkalmazás Németországban
A „biotóp” kifejezés eredeteként Németország nagy lépéseket tett a biotópok regenerálódásának és védelmének megteremtésében, és mint olyan modell, amelyet más országok emulálhatnak. A biotópokat a német jog elismeri. A „Bundesnaturschutzgesetz” egy 1976-ban elfogadott szövetségi törvény, amely megköveteli a biotópok és az ott élő növény- és állatfajok védelmét. Más tartományi törvények kiegészítik ezt a szövetségi törvényt, amely megvédi az egyes biotópokat a földfejlesztés által okozott károktól. A „Landschaftsplan” egy olyan rendelkezés, amelyet Németország számos államában gyakorolnak, és amely a városi tervezés és a városi fejlődés során a természeti tájak és környezet védelmének szükségességét vázolja fel. Németország azt is megköveteli, hogy a városok a városfejlesztés során kiemelt szerepet kapjanak a rekreációs területek kialakításában, és ezzel megóvják a meglévő biotópokat abban a meggyőződésben, hogy a autentikus természeti táj kialakítása a városokban a helyi lakosságot érezni a szükségletek megőrzésének és védelmének szükségességében környezet. Németország számos városa nagy jelentőséget tulajdonít a biotópok létrehozásának és megőrzésének. Az egyik ilyen város Berlin, melynek zöld területe van. A város adminisztrációja a „biotóp terület-tényező” néven támaszkodik, amely a zöldövezet kialakítását és megőrzését jelenti. A „Biotope Area Factor” kulcsfontosságú ökológiai paraméter a berlini zöldterületek fejlődésében. Berlinről ismert, hogy céljai a biotópok védelmére irányulnak, ugyanakkor előmozdítják a kiváló minőségű városfejlesztést.
Biotópvédelem Svédországban
Egy másik európai ország, amely nagy jelentőséget tulajdonít a biotópok megőrzésében, Svédország. Az ország azon döntése, hogy megvédi a legveszélyeztetettebb biotópokat, összhangban áll az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye szerinti kötelezettségvállalásával, és teljesíti a Parlament által megállapított nemzeti környezetminőségi kötelezettségeket. Hét kiválasztott biotóp van, amelyek állandó védelmet élveznek a svéd kormánytól. Ezek a fa vonalai, a mezőgazdasági régiók kő kerítései, a mezőgazdasági területeken a fűzfa-partok, a rugók és a közeli nedves területek, a mezőgazdasági területeken található kőkövek, a mezőgazdasági területek kis vizes élőhelyei, valamint a nagy mezők közepén található kis bokrok és állományok. . Minden olyan terület, amelyet Svédországban biotópként határoztak meg, 20 hektár alatti. Svédország ismeri a biotóp nagy jelentőségét a növény- és állatfajok fejlődésében, ezért befektet ezeknek a természeti környezetnek a javításába és védelmébe. Az állandó védelem alatt álló hét biotóp a földhasználat legutóbbi trendjei miatt a legnagyobb összeomlási kockázatnak van kitéve, annak ellenére, hogy számos faj számára nagy jelentőséget tulajdonítanak az áthaladási útvonalnak. A svéd nemzeti kormány védelme alatt álló hét biotóp mellett több tucat más biotóp is létezik, amelyeket más intézmények és közigazgatási szervek védenek, köztük a svéd erdészeti ügynökség védelme alatt álló 19 biotóp és mintegy 16, amely védelem alatt áll. helyi önkormányzatok és önkormányzatok.
A biotópok vörös listája
A HELCOM (a Helsinki Bizottság) olyan intézmény, amelynek feladata a balti-tengeri tengeri ökoszisztémák és biotópok szennyezés elleni védelme. A Bizottság hatáskörébe tartozó országok közé tartozik Oroszország, Dánia, Finnország, Észtország, Lettország, Finnország, Lengyelország, Svédország és Litvánia. A Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottságnak is nevezett intézménynek van egy listája a veszélyeztetett biotópokról, amelyek a biotópok vörös listája. A listán szereplő biotópok azok, amelyek az összeomlás szélén helyezkednek el, és a biotóp minőségének és mennyiségének csökkenésén alapulnak. A listán szereplő biotopok némelyike magában foglalja a homokvölgyeket, sárkányokat, sáros üledékeket, part menti lagúnákat, víz alatti szerkezeteket, amelyek szivárgó gázokból, torkolatokból, sekély bemenetekből, keskeny beömlésekből, öblökből, esker-szigetekből, kis szigetekből és kagyló kavicsokból állnak.
