Melyik a leghidegebb folyó a világon?
A világ leghidegebb folyója leggyakrabban a Neretva, amely Bosznia és Hercegovina és Horvátország felé áramlik. A Narenta néven ismert folyó része az Adriai-tenger nagyobb részének, és az Adriai-tengerbe ürül. A folyó medencéje 4, 010 négyzetkilométer. A Neretva a Dinár-Alpok hegységében kezdődik, 4026 méteres tengerszint feletti magasságban, ahol három nagy gleccser lefolyása és a Jabuka-hegy alatt található földalatti tavasz képződik. Ez a magas emelkedés hozzájárul a rendkívül hideg hőmérsékletéhez, ami átlagosan a fagyáspont felett van. A folyó hideg hőmérsékletei a Felső Neretvában koncentrálódnak.
A Neretva 140 kilométeres járatot vezet be, melyből 129 mérföld van, amely Bosznia-Hercegovinán keresztül folyik át a mészkő és a dolomit sziklák fölött, amely barlangok és sinkholes rendszert alkot. Ez a geológiai jellemző azt jelenti, hogy a Neretva karszt folyónak számít, és a leghosszabb fajta, amely az Adriai-medence keleti részén halad át. A folyó a tiszta, tiszta víz és a mély zöldes-kék színe miatt figyelemre méltó.
A leghidegebb folyó vadvilága
A Felső-Neretva és környéke számos növény- és állatfajnak ad otthont. Valójában az európai halfajok mintegy egynegyede található a folyóban. Néhány kutató becslése szerint ezeknek a halaknak csaknem 10% -a endémiája a régiónak. Az endemikus halak három példája a márvány pisztráng, a Neretvan puha pisztráng, és a mogyoró. Mindegyik faj a Salmonidae családba tartozik, és veszélyeztetettnek is minősül. A folyón és annak környékén bekövetkezett fejlődés jelentős élőhely-pusztulást eredményezett, amelyet a fajok veszélyeztetett állapotának elsődleges okaként azonosítottak.
Környezeti veszélyek
A Neretva és a környező vízgyűjtő környezet számos környezeti fenyegetéssel szembesül. Amint már említettük, a terület fejlődése jelentős élőhely-pusztulást okozott, ami számos faj népességcsökkenését eredményezte. A folyó mentén a leginkább romboló fejlesztési projektek egyike a vízerőművek. A folyó mentén négy nagy vízerőmű épült, amelyek számos gáton alapulnak, hogy energiát hozzanak létre a környező területek számára. Egy másik fejlesztési projekt, amely káros hatással volt a Neretvára, a Felső-Horizonok. Ez a viszonylag új projekt a vízgyűjtő medencéből származó felszín alatti vizekből származik, és egy hidroelektromos erőműre irányítja át az energiát.
Emellett a Neretva ökoszisztémáját az invazív fajok fenyegetik. A folyó egyik legszélesebb körben elterjedt invazív faja a csuka sügér, amelyről feltételezhető, hogy a Ramsko-tóból származik. A faj a tóból Rama folyóba költözött, végül eljutott a Neretvába. A csuka sügér első látását az 1990-es években rögzítették. Ennek a fajnak az ökoszisztémára való bevezetése számos helyi hal populációjának csökkenését eredményezte, köztük fehér csicseriborsó, márvány pisztráng, Adriai-Dace és Neretvan puha pisztráng.
