Melyek a legnagyobb iparágak Togóban?

Togo nyugat-afrikai nemzete 22 008 négyzetkilométernyi területet tesz ki, ami Afrika legkisebb országainak egyike. Lome, a főváros, a Guineai-öbölben található. Az országnak az Atlanti-óceánon is van partvonala. Togo népessége a 2017-es becslések szerint mintegy 7, 9 millió ember volt. Togo a világ egyik legszegényebb országa. Az ország gazdaságát nagymértékben befolyásolta a politikai instabilitás, amely sokáig aláássa a fejlődést. 2017-ben az ország 238 millió dolláros hitelkeretet kapott az IMF-től. 2017-ben Togo GDP-je 4, 76 milliárd dollár volt, míg 2016-ban 4, 39 milliárd dollár volt. Az ország nagymértékben támaszkodik a mezőgazdaságra, ami az ország exportjának nagy részét teszi ki.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság kritikus fontosságú a Togo gazdaságában, bár küzdött, mert jelentős pénzhiány áll rendelkezésre az öntözőberendezések beszerzésére és más, mint a műtrágyák bevitelére, ami súlyosan csökkentette a mezőgazdaság termelését. 2012-ben a mezőgazdaság a GDP 28, 2% -át tette ki, és Togóban a munkaerő mintegy 49% -át foglalkoztatta. Az ország önellátó az élelmiszer előállításában, és az állattenyésztés túlnyomórészt szarvasmarha-tenyésztés.

Az ország lakosságának nagy része a megélhetési mezőgazdaságra támaszkodik, és az ország mezőgazdasági termelésének egy része kakaót, kávét, kukoricát, rizset, kasszát, dzsemeket, gyapotot, babot, köleset és cirokot tartalmaz. A pénztermesztés és az élelmiszertermelés az ország munkaerő-állományának nagy részét foglalkoztatja, és a GDP 42% -át teszi ki. Az ország elsődleges pénzforgalma a kávé és a kakaó, amely hagyományosan az ország fő exportterméke. A közelmúltban egyre inkább az ország egyik alapvető növényévé váltak, és 1999-re 173 ezer tonna termelésre került; 2001-ben azonban a termelés jelentősen csökkent, 113 ezer tonnára, de 2002-ben visszatért, hogy 168 ezer tonnát állítson elő.

Bár az ország nem kap elegendő csapadékot az ország legtöbb részén, Togo elérte az önellátást olyan élelmiszerekben, mint a kaszava, a kukorica, a földimogyoró, a köles és a cirok. A kis- és középvállalkozások az ország legnagyobb élelmiszertermelői, amelyek átlagosan 1-3 hektár nagyságúak.

Bányászati

A bányászat Togóban fontos iparág, 2012-ben az ipar GDP-jének 33, 9% -át, míg 2010-ben a teljes népesség 12% -át foglalkoztatta.

Togo a világ negyedik legnagyobb foszfátbetétének becsült értéke több mint 60 millió tonna, és az ország évente mintegy 2, 1 millió tonna foszfátot termel, bár az 1990-es évek óta csökken. Az 1970-es évek közepén a foszfátok ára négyszeresére nőtt, ami az állami bevételek óriási növekedését eredményezte. A bányászati ​​foszfát számos kihívással szembesült az áruk világpiaci csökkenő árai, valamint a külföldi országok erős versenye miatt.

Togo-ban jelentős mennyiségű egyéb ásványi anyag van, például só, márvány és mészkő. A mészkő nagy lerakódásai miatt Togo cementet termel. A Togóban bányászott egyéb ásványok közé tartozik az arany, a gyémánt és a mészkő. Egyéb ásványi anyagok, amelyeket felfedeztek az országban, de nem extraháltak, a bauxit, a mangán, a vasérc gipsz, a rutil, a márvány és a cink.

Gyártás

A Togo feldolgozóipara az ország gazdaságának egy kis részét teszi ki, és a teljes gazdaság mintegy 6–8% -át teszi ki. Az ország főbb feldolgozóiparai közé tartozik a mezőgazdasági termékek feldolgozása, mint például pamut, szövés és bélés, kávé pörkölés, pálmaolaj kivonása és textilgyártás. Az ország egyéb iparágai fogyasztási cikkeket, például lábbelit, cukrászárukat, gumiabroncsokat és sót biztosítanak.

Togo legtöbb iparága a kormány tulajdonában volt a nyolcvanas évek közepéig, amikor a gazdaság liberalizációja megtörtént, és 1990-re az ország parasztatainak közel felét eladták vagy bérelték. 2002-re az ország legtöbb privatizációja megállt. Az 1970-es és 1980-as években a kormányzat jelentős mértékben fektetett be olyan ipari rendszerekbe, mint a cementgyár, az olajfinomító üzem, az acélgyár és a foszforsav-üzem. Ezeknek a gyáraknak a többsége azonban leállt.

A kormány számos ipari szabad övezetet is létrehozott, hogy ösztönözze a külföldi befektetéseket, például a Lome-i szabadkereskedelmi övezetet, amely 1990-ben nyílt meg. Az ország politikai instabilitása az ipari fejlődést és az ország külföldi befektetéseit is érintette.

A kormány 2018-2022-re vonatkozó nemzeti fejlesztési terve, a kormány tervezi egy gyártási központ és két nagy ipari park létrehozását, amelyek mindegyike 15 intenzív gyárral rendelkezik, hogy olyan termékeket állítsanak elő, mint a cipők és textilek ideálisan az exportpiac számára. A kormány reméli, hogy növeli az ország textilexportját a különböző külföldi piacokba, például az Egyesült Államokba, ahol az országnak AGOA jogosultságot kapott. A kormány reméli, hogy fokozza a helyi know-how-t, a gyapottermelését és javítja a stratégiai partnerek keresését. A projekt várhatóan több mint 100 000 munkahelyet teremt, és a kormány tervezi a különböző alágazatok értékláncának létrehozását, és ennek eredményeként az ipari és a feldolgozóipar éves növekedése átlagosan körülbelül 10%.

kihívások

Togóban az ingatlan még mindig az egyik legnagyobb kihívás az országban, bár a szegénységi ráták 2006 és 2015 között 61, 7% -ról 55, 1% -ra csökkentek, 2017-re pedig 47, 4% -ot tettek ki. Az ország szegénysége elterjedt, különösen a vidéki területeken, ahol 2015-ben a háztartások mintegy 69% -a élt a szegénységi küszöb alatt. Togo 2015-ben csak a nyolc millenniumi fejlesztési cél közül hatnál haladást ért el. A Togo fejlődésének néhány fő kihívása az erős növekedési potenciállal rendelkező iparágak fejlesztése, mint például a gazdasági infrastruktúra erősítése, az agrárgazdaság, az alapvető szociális szolgáltatások, például a víz, az egészség és a hatalom erősítése. Más kihívások közé tartozik a pénzügyi befogadás, a szociális környezetvédelem, az egészségügyben a nemek közötti egyenlőség, a fenntartható fejlődés előmozdítása és a kiegyensúlyozottabb részvétel.