Mely országok határolják Libanont?

Libanon egy ország, amely a Közel-Kelet nyugati régiójában helyezkedik el, ahol összesen 4 036 négyzetkilométernyi területtel rendelkezik. Ez az ország szűk alakú, a Földközi-tenger szélével szemben egy 140 mérföld hosszú partszakasz. Globális helyzetének köszönhetően gyakran tekintik a kelet-ázsiai és a mediterrán országok közötti kereskedelmi kapcsolatnak. Libanon népessége több mint 6 millió személy, akiknek körülbelül egyharmada Beirut nemzeti fővárosában és környékén él. Az ország két fő földrajzi jellemzője a Biqa-völgy és a Libanon-hegység.

Libanon megosztja a nemzetközi határokat Szíriával és Izraelrel. Ez a cikk közelebbről megvizsgálja ezeket a határokat és ezen országok közötti kapcsolatot.

Szíria

A Libanon és Szíria között megosztott határ 233 mérföldre terjed ki, ami a leghosszabb nemzetközi határ Libanonban. Ez a határ Libanon északi és keleti régióiban fekszik, az ország legnyugatibb pontján a Földközi-tenger mentén. Innen a határ keleti irányban fut, majd dél felé fordul, mielőtt elérné a szíriai Qattinah-t. A határ délnyugati irányban folytatódik, a Hermon-hegyen áthaladva, mielőtt elérné a Libanon, Szíria és Izrael közötti hármas határt. Ez a tripoint határ azonban vitathatatlan az izraeli megszállással a Golan Heightsban.

A két ország közötti határ északi részének nagy része a Kebir-folyó mentén halad, amely Nahr al-Kabir al-Janoubi néven is ismert. Ahol a határ déli irányba fordul, elsősorban a Libanon-ellenes hegység tartományát követi, amely a tartomány legmagasabb pontjain halad. A hegység hossza körülbelül 93 mérföld. Közvetlenül e hegyek nyugati részén fekszik a korábban említett Biqa-völgy Libanonban.

A szíriai és libanoni mandátum először hivatalosan meghatározta a Libanon és Szíria közötti határvonalat az I. világháború után, amikor az oszmán birodalom feloszlott. Franciaország 1943-ig irányította ezt az általános területet, amikor Libanon és Szíria bejelentette függetlenségét. Később, 1976-ban Szíria katonai megszállást kezdett Libanonba, amikor Libanon polgári háborúja miatt politikai zavarokat szenvedett. Ez a foglalkozás 2005-ig folytatódott, bár a határ nem volt hivatalosan meghatározva. Valójában e két ország között még ma is viták vannak. Egy példa erre a vitára Deir El Aachayer városa. Bár a szíriai kormány nagyrészt Libanon területének tekinthető, továbbra is követeli ezt a területet.

2017-ben újra megnyitották a Libanonban a Baalbek-Hermel kormányzóság és a Szíriában található Homs városát. Amikor ezt az átkelést újra megnyitották, a két ország közötti határvonalat néhány kilométerrel mozgatták. Ez a lépés arra irányult, hogy a szíriai menekültek közösségét Libanon területén helyezzék el. A kormánytisztviselők arról számoltak be, hogy a határátkelőhely megnyitása az volt a törekvés, hogy kezelje a Szíriában háborúból menekülő menekültek mozgását.

Izrael

A Libanon és Izrael közötti határ teljes hossza 49, 1 mérföld, és Libanon déli végén található. A Földközi-tenger partjainál kezdődik és kelet felé halad, egészen Malkiya városa előtt, ahol a határvonal északi irányba halad. Ezután észak felé halad, és a Libanon Kfarkela városától északra és keletre halad. E hely után a két ország közötti határ déli irányba halad, amíg el nem éri a Golan Heights régiót, amely nagyrészt Szíria területe. Izrael azonban azt állítja, hogy ez a régió, és azt állítja, hogy a libanoni határa Hermon-hegyre ér. Ez a 49, 1 mérföldes mérés nem veszi figyelembe az izraeli erők által elfoglalt Golan Heights régiót Izrael területének részeként. Azok az országok, amelyek ezt a foglalkozást jogszerűnek ismerik, Izrael és Libanon közötti határokat kissé hosszabbnak tekintik. A Golan Heights régió azonban Izrael és Szíria között vitatott, és az 1960-as évek vége óta ebben az állapotban van.

A Libanon és Izrael közötti határ többségét 1949-ben határozták meg az arab-izraeli háború végén létrejött fegyverszüneti megállapodás részeként. Ezt a határt zöld vonalnak nevezik. A két ország közötti határhelyzet nagymértékben változatlan maradt a hatnapos háborúig 1967-ben, amikor Izrael átvette az irányítást a Golan Heights régióból Szíriából. 1978-ban az izraeli erők megtámadják Libanont, hogy megtámadják az országot a Palesztina Felszabadító Szervezet kezében. Az invázió során Izrael a libanoni déli terület nagy részét elfoglalta. Libanon kormánya segítséget kért az ENSZ-től, és ezt a támadást ez a nemzetközi szervezet közvetítette, amely felkérte Izraelt, hogy távolítsa el csapatait. Néhány évvel később az ENSZ határokat teremtett e két ország között, amelyeket kék vonalnak neveznek. Ezt a kék vonalat használták annak meghatározására, hogy Izrael követte-e a parancsokat a csapatai visszavonására. Az izraeli csapatok teljes kivonása 2000 májusáig nem történt meg. A zöld vonal és a kék vonal közel azonos, bár egyik sem volt a két ország közötti hivatalos vagy hivatalos határvonal.

A Libanon és Izrael közötti határon túli erőszak azonban nem fejeződött be. A libanoni és az izraeli erők közötti küzdelem eredményeként több életet vesztettek el ezen a határon. Néhány esetben ez az erőszak csak fegyveres csapatokat tartalmazott. Más esetekben azonban a civilek részt vettek ezekben a támadásokban. Egy ilyen támadás során 2010 augusztusában Libanon kormánya elismerte, hogy erők megtámadták az izraeli erőket, amelyek a kék vonal izraeli oldalán helyezkedtek el. Abban az időben azonban a libanoni kormány azt állította, hogy néhány libanoni területet elvesztették Izrael számára e határvonal létrehozása során. Az izraeli erők elleni támadások Libanon kormánya szerint a Libanonhoz tartozó földre kerültek. Ez az esemény, valamint több más jel is arra utal, hogy a két ország határhelyzetével kapcsolatos vita folyamatban van.