Kína gazdasága

A kínai gazdaság áttekintése

Kína szocialista piacgazdasággal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az állami tulajdonú vállalkozások többségben vannak. Az állami tulajdonú szektor nyitott piacgazdaságon alapul, amely a kínálaton és a keresleten alapul. Ezt a megközelítést néha piaci kapitalizmusnak nevezik. A nominális bruttó hazai termék (GDP) alapján Kína a világ második legnagyobb gazdasága, és a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján a legnagyobb. Körülbelül 3 évtizede gazdasága a világ leggyorsabban növekvő volt, átlagosan évi 10% -kal.

Kína 2016-os nominális GDP-je 11, 4 billió dollár, az egy főre jutó GDP 8 260 dollár. 807 millió embert foglalkoztat. A dolgozó egyének közül 40, 6% a szolgáltatási szektorban, 29, 9% az iparban és 29, 5% a mezőgazdaságban.

Kína vezető iparágai

Kína gazdasága különböző ágazatokon alapul. Ezek közül néhány: vas, alumínium és szénbányászat; műtrágyák: vegyszerek; cipő; játékok; élelmiszer feldolgozás; gépezet; gépkocsikhoz; és nehézgépészet. A szolgáltatási ágazat a nemzeti GDP 50, 5% -át teszi ki, az iparág 40, 5% -ot, a mezőgazdaság pedig 9% -ot tesz ki.

Top Export áruk és export partnerek Kínában

2014-ben Kína 2, 37 billió dollár árut exportált. A legnagyobb exportkategória a gépek, különösen az elektronika, amely a teljes kivitel közel felét teszi ki, 1, 13 billió dollár. Fő exportja: számítógépek (8, 8%), műsorszóró berendezések (6, 6%), telefonok (4, 5%), integrált áramkörök (2, 6%) és irodai gépalkatrészek (2%). Kína legnagyobb exportpartnerei közé tartoznak az Egyesült Államok (432 milliárd dollár), Hong Kong (258 milliárd dollár), Japán (166 milliárd dollár), Németország (101 milliárd dollár) és Dél-Korea (88, 9 milliárd dollár).

Legjobb import áruk és import partnerek

Kína 2014-ben 1, 53 billió dollár értékű árut importált, Kína pedig a világ második legnagyobb importőre. Ez 834 milliárd dolláros kereskedelmi többletet adott az országnak. Elsődleges importja a nyersolaj (205 milliárd dollár), az integrált áramkörök (135 milliárd dollár), a vasérc (73, 4 milliárd dollár), az arany (63, 9 milliárd dollár) és az autók (55, 2 milliárd dollár). Kína termékeit a következő országokból importálja: Dél-Korea (142 milliárd dollár), az Egyesült Államok (134 milliárd dollár), más ázsiai országok (131 milliárd dollár), Japán (131 milliárd dollár) és Németország (96, 7 milliárd dollár).

Kihívások a kínai gazdaságban

Bár Kína a világ egyik legerősebb gazdasága volt, jelenleg a valuta gyengülése és a csökkenő pénzellátás miatt némi kihívással szembesül. Néhány közgazdász szerint az ország túltermelő és túlzott fejlődést mutatott a kereslet túlbecslése miatt. Például a gyártók többletet állítottak elő, amit még nem értékesítettek, és az ingatlanfejlesztők többletet építettek, amelyek még mindig nem voltak elfoglaltak. Emellett az ország nagymértékben támaszkodott a pénzek kölcsönzésére és befektetésekre. Ez azonban nem elegendő a növekedés ösztönzéséhez.

Jövő gazdasági tervek

A kormány új gazdasági tervet dolgozott ki e kihívások kezelésére. A terv egyik célkitűzése, hogy 2020-ra a GDP-t kétszeresére növelje 2010-hez képest. A növekedés várhatóan 7% alá csökken. Egyes szakértők úgy vélik, hogy az ország növeli deficitjét a gazdasági növekedés előmozdítása és egy erős monetáris politika megvalósítása érdekében. Más szakértők úgy vélik, hogy az ország külső tartalékainak kifizetéséhez szükség van a külföldi tartalékokra.