Ki volt Satraps?
A Satrap egy olyan szó volt, amelyet az ősi középkori tartományok kormányzóira és az első perzsa birodalmakra utaltak. Azok a birodalmak, amelyek szintén használták a satraps rendszert, a hellenisztikus és a szasán birodalmak voltak. A szatrapek a király fő képviselői voltak. A modern irodalomban a satrap szó metaforikusan utal a világ vezetőire és kormányzóira, akiket nagyban befolyásolnak a hegemóniák. Ezek a világhatalmak helyettesítői.
A Satraps kinevezése és feladatai
A király nevezte ki a Satrapeket. A kinevezettek többsége a jogdíj vagy a perzsa nemesség tagja volt. Határozatlan ideig hivatalban voltak. A szatrapek felelősek az adók beszedéséért tartományaikban. Emellett joghatóságukon belül voltak a legfelsőbb igazságügyi hatóságok. Mind a polgári, mind a büntetőügyekben ítélték meg. A szatrapok a hadsereg emelésének és fenntartásának szerepét is betöltötték. Továbbá kötelességük volt biztosítani, hogy tartományaikban belső biztonság legyen. A tartományokban állt a tartományi tisztviselők és a parancsnokok a hadsereg csapatai. Közvetlenül jelentettek a királynak, hogy megakadályozzák a hatalmi visszaéléseket. A királyi tisztviselők rendszeres ellenőrzéseket is végeztek. Az 5. század közepe után a perzsa birodalom központi hatósága gyengült, ami a satrapok viszonylagos függetlenségéhez vezetett. Mind III. Nagy Sándor, mind utódai megtartották a szatrapális adminisztrációs módot.
A medián és a perzsa Satraps szervezése
A Satrapies első kiterjedt használata a Nagy Cyrus uralkodása alatt volt. A birodalmak tartományi szervezete azonban a medián korszakból származott 648-ban. A két időszak vezetői között azonban jelentős különbség volt. Persia kultúrája szerint az isteniség és a királyság elválaszthatatlanok voltak. Ezért a teremtett 26 Satrap-ot nem királyok vezették, hanem inkább a király nevében uralkodók. Ezekben a napokban sok vádlottak alkalmazták magukat arra, hogy önálló hatalmi bázisokat építsenek. A király, aki a birodalom végleges szatriáknak való felosztásáért felelős, Darius I. volt. Darius én megemelte a tartományok számát 26-ról 36-ra. Mindegyik tartományt a szatapjaik révén adta a királynak. A kormányzók a király és a királyi titkár követei által felügyelt perzsák tanácsával uralkodtak. A tanács volt a király módja annak, hogy „szemeit” minden tartományban megtartsa.
Satraps a Parthian és a Sassanian Empiresben
A parti birodalom uralma kissé különbözött a medián és a perzsa birodalmaktól. A birodalomban nemes családok voltak, akik nagy birtokokat birtokoltak. A király ereje e családok támogatására támaszkodott. A nemes családok tisztelték a királyt, és katonákat is biztosítottak a királynak. A városi államok tisztességes függetlenséget élveztek annyiban, amennyire ők is tisztelték a királyt.
A Sassanid birodalmának központosítottabb kormánya volt, mint a parti birodalomé. A félig független királyságokat, valamint a Parthiai Birodalom önálló városállamait „királyi városok” rendszere váltotta fel. A kormányzók (Shahrabok) ezeknek a városoknak uralkodói lettek. A Kelet-Római Birodalom is elfogadta a „satraps” kifejezés használatát az örmény tartományokat irányító autonóm hercegekre hivatkozva.
A Satraps bibliai elmélete
A satrap szót említik a Dániel könyve 3. és 6. fejezete. Azt is említi Esther és Ezra könyveiben. A szatrapek a király fő képviselői voltak Nabukodonozor és Darius király korában. A királyok felügyelőket neveztek ki a satrapok felett. Nabukodonozor király uralkodása alatt Dániel, Shadrach, Meshach és Abednego szolgáltak satrapként. Darius király idején Daniel megkapta a promóciót a három felügyelő között, akik a tartományok általános adminisztrációját felügyelték. A felügyelők gondoskodtak arról, hogy a szatrapek teljesítsék feladataikat, és nem léptek ellentétben a király rendeleteivel.
A „Satraps” szó alkalmazása ma
Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban a „satraps” szó még mindig a „kormányzók” ősi jelentését hordozza. Ugyanakkor a szót is használják azoknak, akik visszaélnek a hatalommal. Ezenkívül azokra a személyekre vonatkozik, akik luxusban élnek, és azok, akik hamisan cselekszenek. A szerb nyelvben egy szatrap az a személy, akinek szerver tendenciái vannak a hatóság személyére.
