Irak nagy folyói
Irak a Közel-Kelet országa, amelynek területe 169.234 négyzet mérföld. Irak földjei nagy részét a sivatag fedi. Az országnak azonban két nagy folyója van: az Eufrátesz és a Tigris, amelyek Irak számára létfontosságúak. A két folyón kívül más folyók is vannak, mint például a Diyala, a Kis Zab és a Nagy Zab, amelyek az országon áthaladnak.
Eufrátesz
Az Eufrátesz Nyugat-Ázsia és Közel-Kelet egyik legjelentősebb folyója. Ez a régió leghosszabb folyója 1700 mérföld (2 800 km) hosszúságú. A folyó a Kara Su (nyugati Eufrátes) és Murat Su (keleti Eufrátes) törökországi csomópontjából származik, Törökország örmény felföldén. A szíriai Taurus-hegységen keresztül Irakba megy, ahol csatlakozik a Tigris-folyóhoz, hogy Shatt Al-Arab folyót képezzen a perzsa-öbölben való elvezetés előtt. Az Eufrátesz medencéjét úgy vélik, hogy már 450 000 évvel ezelőtt elfoglalták. Az ókori városokat a folyó partján bélelték. A régióban folytatott kiterjesztett emberi megszállás miatt az erőforrások egy része kimerült. Azonban számos natív növény és állatfaj még ma is van. A folyó vizes élőhelyein található növények közé tartozik a tölgy, a szilvafák és a pisztáciafák. Szárító alkatrészek búzát, zabot és rozsot termelnek. A folyóban olyan halak találhatók, mint a mangár és más fajok. A vízerőművek és az öntözőrendszerek építése a folyón negatívan befolyásolta az Eufrátesi medencét. A vízszint csökkenése és a kémiai szennyező anyagok jelenléte a vízben a halak csökkenéséhez vezetett a folyóban. Erőfeszítéseket tettek a fennmaradó természeti erőforrások megőrzésére.
Tigris
A Tigris Irak második leghosszabb folyója, 1 150 kilométer hosszúságú. Kelet-Törökország hegységéből származik. A folyó Szírián és Irakon át folyik, ahol csatlakozik az Eufráteszhez, hogy Shatt Al-Arab folyót alkosson. Az ókori civilizáció virágzott a folyó partján. Irak fővárosa, Bagdad, a Tigris partján áll. A folyót általában a leginkább sivatagi országban használják közlekedési módként. Tigris megolvasztott hóból és esővízből veszi a vizet. A folyó hajlamos a tavaszi áradásokra, amikor a hó elolvad. A folyón közel 55 halfaj van. A halállomány sokkal nagyobb volt, de a vízszennyezés miatt csökkent.
Dijálá
A Diyala-folyó Irak harmadik leghosszabb folyója, melynek hossza 275 mérföld (445 kilométer). A Nyugat-Irán Zagros-hegységéből származik, és az alföldeken keresztül áramlik Irakba, mielőtt a Tigrisbe kerül. A Diyala vízgyűjtő híres ásatási hely, ahol számos régész látogat a területre. A folyó is fontos forrása a keleti Irakban termesztett búza, pamut, rizs, rozs és dohány öntözővízének. Emellett a vízerőművek, mint például a Daryan-gát, a Diyala folyótól származnak.
Alsó Zab
Az Alsó Zab, az úgynevezett Kis Zab, az iráni Zagros-hegységből áramlik Irakba, ahol a Tigrisbe ürül. A folyó hossza 249 mérföld (400 kilométer). A különböző ökológiai zónákon áthalad, ahol különböző növényzet nő. A folyó megolvasztott hóból és esővízből jut el. A folyó hajlamos a tavaszi áradásokra, amikor a hó elolvad. A folyók mentén az áradást szabályozó gátak épültek. A Dukan-gát és a Dibis-gát megakadályozza az alsó Zab-medencében az áradást, valamint vizet biztosít az öntözéshez és a vízenergia-termeléshez.
Az iraki folyók gazdasági és ökológiai jelentősége
Az iraki folyók fontos természeti erőforrás. A folyók létfontosságúak az öntözési projektek, a vízerőművek, a halászat, a háztartási felhasználás és az ipari vízellátás szempontjából. Mesopotámia, az Eufrátesz és Tigris folyó között fekvő terület Nyugat-Ázsia egyik legtermékenyebb területe. Támogatta az iraki mezőgazdasági szektort, mivel az iraki gazdálkodás nagy része Mesopotámiában van. Irak kis erőfeszítéseket tett a vízgyűjtők erőforrásainak megőrzésére. Ennek eredményeként a legtöbb iraki eredetű növény és állat kihalt. A fennmaradó erőforrások megőrzése érdekében meg kell teremteni a védelmi ügynökségeket.
Irak főbb folyói
Rang | Irak legnagyobb folyói | Teljes hossz |
---|---|---|
1 | Eufrátesz | 1740 mérföld (megosztva Szíriával és Törökországgal) |
2 | Tigris | 1, 150 mérföld (megosztva Szíriával és Törökországgal) |
3 | Dijálá | 277 mérföld (Iránnal megosztva) |
4 | Alsó Zab | 249 mérföld (Iránnal megosztva) |
5 | Nagy Zab | 249 mérföld (Törökországgal megosztva) |
6 | Arvand Rood (Shatt al-arab) | 124 mérföld (Iránnal megosztva) |
7 | Khasa | 118 mérföld |