Hol vannak a balti államok?

Mik a balti államok?

A balti államok a Balti-tenger keleti partján, Észak-Európában találhatók. A Balti országokat alkotó országok közé tartozik Litvánia, Észtország és Lettország. Ezek a nemzetek több kormányközi szervezeten keresztül működnek együtt, és az Európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és az euróövezet tagjai is.

A földrajzi közelség megosztása ellenére minden ország egyedi jellemzőkkel rendelkezik. Például Litvánia és Lettország őslakosai a balti emberek, míg Észtország őslakosai finnek és finnek nevezik. Ez az etnikai örökség is befolyásolta az egyes országokban beszélt nyelveket.

Emellett Litvániának, Észtországnak és Lettországnak különböző politikai története van. Litvánia korábban Lengyelországi Nemzetközösség volt, míg Észtország és Lettország a balti német terület része volt. Az 1700-as években azonban ezek a három ország az orosz birodalom irányítása alá kerültek. Az I. világháború után függetlenségüket csak a második világháború idején szovjet megszállás alatt nyerték. Az 1990-es években ezek az országok ismét önállóvá váltak.

Balti Állami Kultúra

Mint már említettük, a balti államok sok kulturális, történelmi és etnikai hasonlóságot képviselnek, miközben megőrzik egyéni egyediségüket. A vallási gyakorlatok szempontjából a balti államok lakosságának legnagyobb része a kereszténységet követi. Az északi régiókban az egyének leggyakrabban lutherániak, míg a déli régiók katolikusok. Az orosz és a kelet-szláv kisebbségi csoportok között az ortodox kereszténység a leggyakrabban alkalmazott gyakorlat.

Oroszország és azután a Szovjetunió irányította a balti államokat, ezt a régiót erősen befolyásolta számos más ország, köztük Svédország, Lengyelország és Németország. A balti finnek etnikai csoportja az Észtország és Lettország népének sok emberének közös ősei. A balti és az indoeurópai népek Lettországban és Litvániában a sok ember közös ősei. Az orosz és szovjet uralkodó időszakok is befolyásolták a lakosságot. Lettországban a lakosság 34, 5% -a szláv; ez tovább oszlik meg 26, 7% -os orosz, 3, 3% fehérorosz, 2, 2% ukrán és 2, 2% lengyel. Észtországban a szláv származásúak a népesség 28, 8% -át teszik ki; ez elsősorban az orosz származású emberekből áll. Litvániában a lakosság 13, 8% -a szláv.

A balti államok nyelvei

A balti államok négy fő nyelve a litván, a lett, a litván és az észt. A litván és a lett nyelv az indoeurópai nyelvcsalád balti nyelvcsoportjába tartozik. Az észt és a líra nyelvek az uráli nyelvcsalád balto-finn nyelvű csoportjába tartoznak, így a finn nyelvhez hasonlóak. Ennek a szoros kapcsolatnak köszönhetően a finn is közös nyelv az Észtországban.

Észtország svéd uralom alatt állt a 17. században, aminek következtében az észt nyelv a svéd nyelvből sok szót vett fel. Az ország északi részén ma is beszélnek a svéd nyelvű nyelv, a svéd nyelv dialektusa. A német korszak alatt az 1400-as és az I. világháború között a német nyelv jelentős hatást gyakorolt ​​a tudományos munkákra, a felső társadalmi osztályra és a szakmai környezetre. Ugyanez mondható el a lengyel nyelvről Litvániában. Ezen túlmenően az orosz a balti államok fontos kereskedelmi nyelvévé vált, mivel a területet korábban irányította, és ma is néhány lakosság beszél.

A balti államok politikai kapcsolata

Bár a balti államok eltérő politikai múlttal rendelkeznek, ma is vannak hasonlóságok. Ezeket az országokat parlamenti demokráciának tartják. Ezen országok állampolgárai politikai képviselőt választanak, aki négyéves időszakra egykamarás parlamentben szolgál. Kevés különbség van azonban a politikai igazgatásban. Litvániában például az elnököt népszavazással választják. Lettországban és Észtországban az elnöket a Parlament tagjai választják.

A szovjet-uralkodó időszak alatt ezeknek az országoknak a vezetői a foglalkozást illegális bevallásnak tartották. Ezt a véleményt számos fejlett ország, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság osztotta meg. Ezek az országok és sokan úgy döntöttek, hogy nem ismerik fel Lettországot, Észtországot és Litvániát a Szovjetunió részeként.

Nemzetközi együttműködés a balti államok között

Lettország, Észtország és Litvánia barátságos politikai viszonyban áll. A szovjet megszállás során kialakult együttműködés az egyes országok erdészeti miniszterei által támogatott. 1989 és 1992 között ezek a miniszterek szoros barátságot alakítottak ki, amikor országaik függetlenségét keresték. 1991-ben létrejött a balti közgyűlés, amely az egyes országok parlamenti tagjaiból állt. 1992-re létrehozták a balti-tengeri államok Tanácsát. Ezt követte az EuroFaculty 1993-ban.

Ezt a regionális együttműködést tovább erősítette a szabadkereskedelmi megállapodás, a BAFTA, 1994-ben történő kifejlesztése.

A balti államok az egyetlen volt szovjet ellenőrzött ország, amely csatlakozik a NATO-hoz és az EU-hoz. Az Európai Unió tagjává válása óta a balti államok továbbra is szoros kapcsolatot tartanak fenn. A három ország elnökei gyakran koordinálják a politikai kérdéseket. Ez az együttműködés kiterjed a Parlament elnökeire, a külügyminiszterekre és a kormányfőkre is.

A balti államok gazdasága

A XXI. Század fordulóján a balti államok gazdasága gyorsan növekedett. Ugyanakkor a 2007 és 2010 közötti globális gazdasági válság idején ezen országok bruttó hazai termékei (GDP) 13% -kal 17% -ra csökkentek. Ma a Világbank minden országot „magas jövedelemnek” nevezett.

E kategorizálás ellenére a balti államok gazdaságai többet szenvedtek, mint a korábban említett GDP-csökkenés. A recesszió ezekben az országokban jelentősen megnövekedett százalékos munkanélküliséget eredményezett. Litvániában például a munkanélküliségi ráta 2009-ben elérte a 13, 7% -ot. Ugyanebben az évben 13, 8% volt Észtországban és 17, 3% Lettországban; ezek voltak a legmagasabb munkanélküliségi ráta egész Európában. Észtország 1, 8% -kal növelte növekedési ütemeit a következő években, tartósan alacsonyabb szinten tartva az európai átlagot. Lettország és Litvánia azonban nem tudta elérni ezt. Litvánia mindössze 1, 3% -kal nőtt, Lettország pedig további 1% -kal visszaesett. A hitelek elmaradásának elkerülése érdekében Lettország 7, 5 milliárd euró összegű Nemzetközi Valutaalap (IMF) kölcsönt vett fel.