Hol van a Perzsa-öböl?

Leírás

Ez a nyugat-ázsiai víztömeg tele van biológiai sokféleséggel, és olajjal gazdag területek veszik körül. A Perzsa-öböl földrajzilag az Arab-félsziget és Irán között helyezkedik el, 615 mérföld hosszúságú, 97 000 négyzetkilométeres felületével. Számos szigete van, bár legmélyebb része mindössze 300 méter, az átlagos mélysége 160 méter. Összesen nyolc ország található a medence mellett, és ez a lista Omán, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia, Kuvait, Irak és Irán. A Perzsa-öböl számos nevet ismert, mint például az „Iráni-öböl”, az „Arab-öböl”, „Az Arab-öböl”, és természetesen a „Perzsa-öböl” is.

Történelmi szerep

Ősi idők óta a perzsa-öböl sok külföldi hatalmat vonzott a gazdag erőforrásaiért. A portugál navigátor, a Vasco da Gama biztosan a 16. század elején megtörte az öbölbe. Ezután 1521-ben Antonio Correia egy portugál erőt hozott magával, és elfoglalta Bahreint gyöngyforrásaival. Ezután, 81 évvel később, a perzsa császár a portugálokat elhagyta az öbölből. Sokkal később Persia megnyitotta a szakadékot több országgal való kereskedelemhez. Az öböl döntő szerepet játszott a második világháború alatt is, amikor a nyugati szövetségesek Oroszországot a perzsa-öböl útján katonai és ipari ellátással támogatták. Ma a britek katonai kapcsolatot létesítenek a térséggel, és jelenlétük még mindig az Öböl-vizek bázisain van.

Modern jelentőség

A Perzsa-öbölben gazdag gyöngy osztriga, gazdag halászterület és korallzátonyok találhatók. A kőolaj-kitermelés és -feldolgozás azonban a Perzsa-öböl és a környező part menti régiók legnagyobb iparága. A világ legnagyobb tengeri olajmezője, Szaúd-Arábia Ghawar mezője is megtalálható a területen. A földgázmezők is fontos erőforrásként játszanak a Perzsa-öbölben lévő országok gazdaságaiban. A Perzsa-öböl a világ földgázkészleteinek mintegy 35% -át és a kőolaj-tartalékainak kétharmadát tartja. A "Perzsa-öböl államok" neve a térségben gazdag olajokkal kapcsolatos országokra vonatkozik. A profi régészek, földrajzosok, geológusok és tudósok egy időben vagy egy időben dolgoztak a területen, hogy jobban megértsék történelmi, geológiai, vallási és gazdasági jelentőségüket.

Élőhely és biológiai sokféleség

A Perzsa-öbölben sokféle élőhely van, beleértve a tengeri vizeket, a mangrove, a partvidéket, a vizes élőhelyeket és a folyami területeket. A mangrove-eket cserjék és fák alkotják, amelyek a garnélarákot vállalják. Ez is egy menedék a kis halak, rovarok és rákok számára. A finom pápák, delfinek, dugongok és bálnák a perzsa-öböl vizeit is otthonaiknak hívják. A migráns madarak, valamint a helyi madarak versenyeznek az ételért a területen. A vadászok, a flamingók és a teknősök mind általánosan láthatók. Itt mintegy 700 őshonos halfaj van, amelyek közül több a perzsa-öbölre és máshol nem. A bőséges korallzátonyok szintén szerepet játszanak az öböl tengeri vizei vízi életében.

Környezeti fenyegetések és területi viták

Bár a Perzsa-öböl államok mindegyike részesedéssel rendelkezik a térségben, és mindannyian aktívan részt vesznek ugyanabban a petrolkémiai iparágban, mindig is voltak riválisok közöttük. Az 1980-tól 1988-ig tartó iráni-iraki háború alatt mindkét ország egymás olajszállító tartályait célozta meg az öbölben. 1991-ben az Öböl-háborút Irak inváziója előzte meg Kuvaitba. Az olajfoltok, a városfejlesztés és az iparosodás hozzájárult a Perzsa-öböl ökoszisztémáinak folyamatos megsemmisítéséhez. Irán és más arab államok közötti versengés problémát jelentett magának a "Perzsa-öböl" nevének. Az eredmény az volt, hogy a legtöbb szunnita arab állam a mai napig az „Arab-öbölnek” hívja a Shi'a Iránt (más néven Persia) ellen, és a folyamatban lévő Abu Musa-sziget területi vitája, amelyet Irán és az Egyesült Államok között még nem kell megoldani. Egyesült Arab Emírségek.