Hol van a Balkán-félsziget?
A Balkán-félsziget félsziget és kulturális terület Délkelet-Kelet-Európában. A régió vitatott határvonalakkal rendelkezik, és a Balkán-hegységről származik, amelyek Szerbia-Bulgária és a Fekete-tenger határai között futnak. A félszigetet több tenger köti, köztük az Adria, a Jón, a Földközi-tenger, az Égei-tenger és a Fekete-tenger. A Balkán egy török szó, amely „erdős hegyek láncát” jelenti. A Balkán-hegységet a helyi Thracian név, a Haemus nevezte az ókorból a középkorba. A helyiek szerint Hačus király királya egy nagy hegyre alakult át Zeus büntetésként.
A Balkán-félsziget határai
A Balkán-félszigetet több tenger köti, köztük az Adria, a Földközi-tenger, a Marmara és a Fekete-tenger. Az északi határt mindig a Duna, a Száva és a Kupa-folyók határozzák meg. Bár Olaszország a II. Világháború előtt az Isztria és a Dalmácia területeit a nagyobb balkáni félszigeten belül tartotta, a félszigeten csak egy kis terület található. A régió földrajzi meghatározásával ellentétben a Balkánt a területet alkotó államok határain határozzák meg. A balkáni országokat Albánia, Bosznia, Bulgária, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Románia, Szerbia és Szlovénia alkotja.
A Balkán-félsziget földrajza
A Balkán-félsziget legnagyobb részét a hegyvidék jellemzi, amelyek északnyugatról délkeletre futnak. A hegyvidékek közé tartozik a Balkán-hegység, a Rhodope-hegység, a Dinár-Alpok, a Sar Massifs és a Pindus-tartomány. A térség legmagasabb csúcsa a bulgáriai Musala 2925 méter, amelyet Görögországban az Olympus és Bulgáriában a Vihren 2917 méter és 2914 méterrel követ. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger partvidéke főleg mediterrán, míg az éghajlat nedves szubtrópusi és óceáni a Fekete-tenger mentén. A tél havas az északi részen, míg a nyár forró és száraz. A déli és a part menti területeket az örökzöld növényzet borítja, míg a szárazföldet faanyag, például tölgy és bükk jellemzi. A régió talajja általában szegény, kivéve a síkságot. A régióban rengeteg fémérc is található.
A Balkán történelmi jelentősége
A Balkán-félsziget Európa között elsőként vette fel a gazdálkodást. A terület a paleolit korszak óta elfoglalt és egy olyan útvonal, amelyen keresztül a Közel-Kelet mezőgazdasága eljutott Európába. A régiót történelmileg a kultúra kereszteződésének is nevezték latin és görög között. A középkorban a Balkán-félsziget a legtöbb bizonytalan római és a bolgár birodalom közötti háború csatatérévé vált. A balkáni államok az Európa legkevésbé fejlett területei közé tartoznak, mivel a területen uralkodó több oszmán háború.
A Balkán politikája és gazdasága
Jelenleg a balkáni régió valamennyi országa köztársaság. A köztársaságok parlamenti jellegűek, kivéve Bosznia és Románia, amelyek félig elnöki. Minden nemzet nyitott piacgazdasággal rendelkezik, a felső középosztályba sorolva csak Görögország a magas jövedelmű gazdaság. Szlovéniában és Görögországban a legmagasabb a GDP (több mint 25 000 USD), ezt követi Horvátország (21 000 USD).
