Dél-Korea nemzeti parkjai: szerepe az ország biológiai sokféleségének védelmében
Dél-Koreában 17 hegyvidéki, négy tengeri és tengerparti és egy történelmi nemzeti park található. Az ország figyelemre méltó tájjal rendelkezik, amelynek 75% -át hegyvidéki területek fedik le. Dél-Korea nemzeti parkjai az ország szépségét és egyediségét ábrázolják. A nemzet parkjai a földterület 3, 7% -át, a teljes terület 6, 6% -át foglalják el. A délnyugati részén található Jirisan Nemzeti Park az ország legnagyobb és legrégebbi nemzeti parkja. A parkok üzemeltetését 1987-ben kezdte meg a Koreai Nemzeti Park szolgáltatása.
Dél-Korea vadvilága
Dél-Korea közel 100 emlősfajnak ad otthont, amelyek közé tartozik az Amur-leopárd, a szarvas, a szibériai tigris, a vidra, a martens, az ázsiai fekete medve, a barna medve, a pecsétek, a lynx, a házasság, a denevérek, a szürke farkas és a vörös róka. A környező vizek olyan bálna- és delfinfajok számára nyújtanak élőhelyeket, mint a szürke bálna, a sei bálna, az indo-csendes-óceáni delfin és a Risso delfin, valamint a sertésfajok. 370 madárfaj él Dél-Koreában, és magukban foglalják a liba, a daru, a meztelen ibis, a tigrisrózsa, a Bajkál réce, a vízimadarak, a közös fácán, a hattyúk és a sárgáscsapók. Dél-Korea büszke a halfajok populációira, beleértve a mandzsúrás pisztrángot, a fekete shiner-t, a koreai taimenet, a lazacot, a koreai stumpy bullhead-t, a Somjin keserű.
A Dél-Korea vadvilágának veszélyei
Míg Dél-Korea a világ egyik fejlett országa, az iparosítás negatívan befolyásolta a környezetet. Az ipari és szennyvízszennyezés csökkentette a vízi élőhelyek minőségét és károsította a víziállatokat. A globális felmelegedés veszélyeztette az állatokat a változó éghajlati és környezeti körülmények között. Korábban Dél-Korea, amely a koreai félszigeten fekszik, jelentős emlősállatok, köztük a medvék, a tigrisek és a hiúz állományai voltak. Ezek az állatok már léteznek kis közösségekben, és majdnem kihaltak, mivel élőhelyeik idővel az emberi település helyett zsugorodtak. A növekvő városi fejlődés és a behatolás tovább fenyegeti az ország vadvilágát.
Védelem szükségessége: Nemzeti parkok létrehozása Dél-Koreában
A 20. század közepén a koreai vadvilág a vadászat, az élőhely elvesztése és a koreai háború pusztulása miatt csökkent populációkat tapasztalt. Nyilvánvaló volt a biológiai sokféleség megőrzése, és 1967-ben jött létre egy nemzeti park, a Jirisan Nemzeti Park. A park elsősorban az ázsiai fekete medve megőrzésére irányult. Az ország legnagyobb tengeri parkja a Dadohaehaesang Nemzeti Park. A nemzeti parkok elősegítették az állatfajok fenntarthatóságát, amelyek egyébként a külső fenyegetések miatt kihalnának. A Koreai Nemzeti Park Szolgálat professzionális menedzsment politikákat hajt végre annak biztosítása érdekében, hogy a vadvilág hatékonyan védve legyen a parkokban.
A Dél-Korea nemzeti parkjai által játszott jelenlegi szerep
Dél-Korea nemzeti parkjai bemutatják az ország táját, valamint a történelmi és kulturális helyeket. A parkok egyedülállóak, mivel buddhista helyeket mutatnak az ország egész területén. A parkok védik a természeti adottságokat a hegységektől, a szikláktól, a sziklaalakzatoktól, a völgyektől, a hegyektől és a vizes élőhelyektől. A parkok lehetőséget nyújtanak a látogatóknak olyan tevékenységekre, mint a túrázás, kemping, madármegfigyelés, városnézés és fotózás. A parkokban található növény- és állatvilágban kutatók is részt vesznek.
Dél-Korea nemzeti parkjai: szerepe az ország biológiai sokféleségének védelmében
| Rang | Név (angol, hangul, hanja) | Elhelyezkedés | kijelölt | Terület | Föld típusa |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Dadohaehaesang | Jeollanam-do | 1981 | 2, 325 km2 (898 m²) | Tengeri és tengerparti |
| 2 | Hallyeohaesang | Jeollanam-do, Gyeongsangnam-do | 1968 | 545 km2 (210 négyzetméter) | Tengeri és tengerparti |
| 3 | Jirisan | Jeollanam-do, Jeollabuk-do, Gyeongsangnam-do | 1967 | 472 km2 (182 m²) | Hegyvidéki |
| 4 | Seoraksan | Gangwon-do | 1970 | 398 km2 (154 m²) | Hegyvidéki |
| 5 | Taeanhaean | Chungcheongnam-do | 1978 | 326 km2 (126 m²) | Tengeri és tengerparti |
| 6 | Sobaeksan | Chungcheongbuk-do, Gyeongsangbuk-do | 1987 | 322 km2 (124 m²) | Hegyvidéki |
| 7 | Odaesan | Gangwon-do | 1975 | 304 km2 (117 m²) | Hegyvidéki |
| 8 | Woraksan | Chungcheongbuk-do, Gyeongsangbuk-do | 1984 | 288 km2 (111 m²) | Hegyvidéki |
| 9 | Songnisan | Chungcheongbuk-do, Gyeongsangbuk-do | 1970 | 274 km2 (106 m²) | Hegyvidéki |
| 10 | Deogyusan | Jeollabuk-do, Gyeongsangnam-do | 1975 | 232 km2 (90 m²) | Hegyvidéki |
| 11 | Chiaksan | Gangwon-do | 1984 | 182 km2 (70 m²) | Hegyvidéki |
| 12 | Byeonsan-bando | Jeollabuk-do | 1988 | 155 km2 (60 m²) | Tengeri és tengerparti |
| 13 | Hallasan | Jeju-do | 1970 | 153 km2 (59 m²) | Hegyvidéki |
| 14 | Gyeongju | Gyeongsangbuk-do | 1968 | 137 km2 (53 m²) | Történelmi |
| 15 | Juwangsan | Gyeongsangbuk-do | 1976 | 107 km2 (41 m²) | Hegyvidéki |
| 16 | Naejangsan | Jeollanam-do, Jeollabuk-do | 1971 | 81 km2 (31 m²) | Hegyvidéki |
| 17 | Pukhanszan | Szöul, Gyeonggi | 1983 | 80 km2 (31 négyzetméter) | Hegyvidéki |
| 18 | Gayasan | Gyeongsangnam-do, Gyeongsangbuk-do | 1972 | 77 km2 (30 m²) | Hegyvidéki |
| 19 | Mudeungsan | Gwangju, Jeollanam-do | 2012 | 75 km2 (29 m²) | Hegyvidéki |
| 20 | Taebaeksan | Yeongwol, Jeongseon, Taebaek, Gangwon Bonghwa, Gyeongsangbuk-do | 2016 | 70 km2 (27 négyzetméter) | Hegyvidéki |
| 21 | Gyeryongsan | Chungcheongnam-do, Daejeon | 1968 | 65 km2 (25 négyzetméter) | Hegyvidéki |
| 22 | Wolchulsan | Jeollanam-do | 1988 | 56 km2 (22 m²) | Hegyvidéki |
