A 25 ország a legkevésbé személyes szabadsággal

Mit jelent a személyes szabadság? Ahhoz, hogy egy állampolgár teljes körű személyes szabadságot biztosítson egy államon belül, szabad mozgásuk, magántulajdonuk és biztonságuk, az eltérő vélemények kifejezésének szabadsága és a tisztességes, elfogulatlan tárgyaláshoz való jog. Ezek a Legatum prosperitási index által szolgáltatott adatkészlet meg nem haladó pillérei. Ez a szervezet a Személyes Szabadság rangsorban való megjelenését méri, hogy a különböző országok kormányai mennyire engedik meg, hogy az állampolgárok élhessenek életüket anélkül, hogy rájuk kényszerítenék őket. Az index egy többfunkciós rangsorolási rendszert használ, mivel nem olyan egyszerű, mint egyszerűen azt állítani, hogy egy nemzet személyes szabadságot biztosít-e polgárai számára. Figyelembe véve, hogy a többszörös kritériumokat figyelembe veszi, hogy teljesüljön a személyes szabadság jelenléte, a Legatum rangsorolása különösen árnyalt. A kormány szabad mozgást biztosíthat, ugyanakkor tisztességtelen bírósági rendszerrel rendelkezik. Egy ilyen rendszeren belül minél több kikötés teljesül, annál magasabb lesz az ország rangsorolása a személyes szabadságra. Figyelembe véve a bevándorlók és a kisebbségek toleranciájának változóit, a polgári szabadságot és a szabad választást, valamint a választás szabadságával való elégedettséget, az index mindegyikét súlyozott együtthatónak tekinti, és összevonja őket egy általános pontszámba. Az Index következtetéseinek figyelembevételével közelebbről megvizsgáljuk három olyan országot, amelyekről úgy vélik, hogy a legkisebb személyes szabadságuk van a lakosságuk számára.

Mely országok rendelkeznek a legkisebb személyes szabadságokkal?

Szudán

A szudáni nemrég felosztott alsó felével 2011-ben, amikor Dél-Szudán önállóságot és függetlenséget ért el. Az egykori szudánnak két különböző etnikai csoportja volt, amelyeket gyakran „arab” és „afrikai” kategóriába soroltak. Dél-Szudán különböző etnikai afrikai csoportokkal lakott. A politikai hatalom és erőforrások az északon koncentrálódtak, így Dél-Szudán rendkívül marginalizálódott. Miközben egy ország volt, Szudánot erőszak és polgárháború sújtotta. Omar Al Bashir, a Szudán utáni szétválasztás jelenlegi elnöke letartóztatási parancsot adott neki, amelyet 2009-ben a Nemzetközi Büntetőbíróság kiadott a tömeges gyilkosságok és erőszakok Darfurban történő megtervezésére és végrehajtására. Mindazonáltal ma még ma is az elnök. Szudánban a hatalom még mindig egy kis elitek kezében van, és az erőforrások alig vannak feltöltve a fővároson kívül. Az a tény, hogy az ország ülő elnöke az emberiség elleni bűncselekményekre törekszik, szimbolikus annak, hogy miért rendelkezik a rangsorban. Az erőforrások és a személyes szabadságok hiánya, valamint a korrupció és az erőszak többlete a szudáni világ egyik legkevésbé szabad országa. A személyes szabadság egyik alapvető tétele az a szabadságod, hogy meggyőződj és meggyőződj. Omar Al Bashir, mint saját országában a népirtás elnöke, arra a következtetésre juthat, hogy a polgárok személyes kifejezéseit még a vezetőség sem veszi figyelembe.

Jemen

Jemen évek óta a háborús lázadók között él a háborús lázadók között, akik Shi'a iszlám ágát követik, a Zaidizmus és a jemeni kormány, valamint az iszlám szunnita ágának néhány tagja. A kormányt gyengének tekintik, és az ország nagy területei jelenleg a Houthi ellenőrzés alatt állnak, amely aktívan dolgozik, hogy több területet és hatalmat szerezzen. A kormány nem tud elegendő forrást biztosítani polgárainak, mert kevés a kínálatuk. Jemen számos terrorista csoport, köztük az Al-Qaida erődítménye volt, ahonnan az erőszakos cselekedeteiket színpadra állította, és az eredmény egy olyan ország marad, amely összetört. Míg Jemen rangsorolása tisztességes lehet, meg kell jegyezni, hogy itt nem csak azért van, mert a kormány nem teszi lehetővé polgárainak személyes szabadságát. Vannak más tényezők is, sőt úgy tűnik, hogy a Jemeni kormány jelenleg nem rendelkezik az ilyen szabadságok biztosításához szükséges eszközökkel és infrastruktúrával.

Afganisztán

Még a tálibok utáni éghajlat alatt Afganisztán sem mentes az emberi jogok megsértésétől. Annak ellenére, hogy az ország alkotmánya olyan cikket tartalmaz, amelynek célja a szólásszabadság védelme, az újságírók és a közéleti személyiségek fenyegetése és zaklatása jelentették. Azt is kimondta, hogy a korrupció problémája ma Afganisztánban növekszik. A korrupció a kis léptékektől az igazságtalan rendőri erőig terjedhet. A föld megragadása, amely a földterület nagyléptékű megszerzésére utal, a korrupció egy másik fajtája, amit Afganisztánban fékeznek.

Mit tehetünk a személyes szabadságok javítása érdekében?

Hasonlóan a személyes szabadságjogokat érintő problémákhoz, a megoldás a legvalószínűbb is. Sajnos azokban az országokban, ahol a gazdasági bizonytalanság és a korrupció a leginkább akut szinten érezhető, gyakran vannak olyan emberek, akiknek alapvető emberi szükségletei nem teljesülnek. Ezekben az esetekben nehéz lehet olyan kérdéseket megoldani, mint a sajtószabadság vagy a megvesztegetés, amelyek fontosak, de a kérdéses ország más jelentős problémáival, például a háborúval is minimalizálhatók. Ugyanakkor lehetséges, hogy azok az országok, akiknek jelenleg kevés a személyes szabadsága, idővel fokozatosan megfordulnak.

A szabadságban leginkább hiányzó országok

RangOrszágLegatum jóléti index a személyes szabadságról
1Szudán149
2Jemen148
3Afganisztán147
4Eypt146
5Mauritánia145
6Irán144
7Oroszország143
8Irak142
9Algéria141
10Közép-Afrikai Köztársaság140
11Kína139
12Tádzsikisztán138
13Szváziföld137
14Csád136
15Szaud-Arábia135
16Kongói Demokratikus Köztársaság134
17Fehéroroszország133
18Pakisztán132
19Líbia131
20Etiópia130
21Kamerun129
22Kazahsztán128
23Bahrein127
24Jordánia126
25Angola125